Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében
lakosai nem egyénként és telkenként, hanem közösen adják járandóságukat uraiknak, igaz, Joób Mihály és Pál robotot is követel tőlük.147 A legfontosabb 18. századi változás a Fancsali Joób (Joób-Fancsaly) család mint birtokos visszatérése abba a faluba, amelytől már a középkorban nevét kölcsönözte. A Fancsaliak már a középkorban birtokosok voltak az Abaúj vármegyei Fancsalon, de a kora újkorban vagy törökkorban a biztonságosabbnak tekintett, még 1500 körül megszerzett Liptó vármegyei birtokukra, Prószékre (ma: Prosiek, Szlovákia) költöznek. A 17-18. században liptói birtokaikhoz tartozott: Prószék, Szvinyarka, Rasztoka, Hosszúrét, Nagyborove, Zadiel (Ráztoka, Dlhá Lúka, Vel’ké Borové, Zádiel) stb.;148 Abaújban pedig Alsó-Kázsmárkon, Kis-Kinizsen és Fancsalon voltak az evangélikus Fancsali Joóboknak részbirtokaik. Érdekes, hogy Fancsalon 1772-ben, az úrbéri felmérés alkalmával magyar nyelven veszik fel a fancsali jobbágyok 9 kérdőpontos válaszait, viszont földesuraik, Fancsali Joób Sándor, Elek és József szlovák nyelven írják a Prószéken 1769. június 25-én kelt, rokonuk, id. Joób János kisebbik fia, György részére kiállított elismervényüket arról, hogy fancsali örökségüket árendába adták.149 Fancsali Joób Jób volt az egyik patrónus, aki Clementist Fancsalra invitálta, de a patrónus felesége, az ugyancsak evangélikus Kubinyi Borbála és kislánya 1726 agusztusában bekövetkezett halála után elhagyta abaúji birtokát, és visszatért Liptó vármegyébe, ahol a következő évben újra nősült, s ezután csak ritkán jelent meg Fancsalon, az 1750-es években azonban többször is felkeresi pártfogolt lelkészét, Clementis Jánost, amikor unokaöccsét (fiát?), Joób Imrét látogatja kázsmárki birtokán. Az idős kegyúr és lelkésze szinte baráti viszonyt ápolt, Fancsali Joób Jóbot Clementis „öreg barátjának és hívének” nevezte naplójában.150 Fancsali Joób Pál (1716-1753) fancsali birtokos is a lutheránus egyház kivételes támogatója volt, felesége, Dobay Erzsébet férje halálát követően is az evangélikus elit meghatározó tagja marad, azután is, hogy 1755-ben ismét férjhez megy az evangélikus Czékus Mátyáshoz, akivel a Borsod megyei Horváti (Disznóshorvát, ma: Izsófalva) faluban épült udvarházukban élnek. Rokonságukba tartozik Czékus Sándor, a kurittyáni evangélikus egyház meglapítója (1739) és felesége: Fancsali Joób Anna, akik Kázsmárkon élnek. Az evangélikus Fancsali Joób család tagja és a fancsali egyház patrónusa volt Fancsali Joób Imre és felesége, Joób Zsuzsanna is, akik az 1750-es évektől ugyancsak a család kázsmárki birtokán telepedtek le. 147 Falunk egészlen curalis helly lévén, itten a földek házhelly után felosztva nincsenek, hanem akinél az földes úr esztendőnként mennyit enged, annyit szoktunk szántani. MNL OL C 59 Úrbéri tabellák (Tabellae Urbariales) Abaúj vm. Fancsal (1772. máj. 6.) 148 A birtokok történeti néprajzához vö.: Udvari István-ViGA 1994 149 MNL OL C 59 Úrbéri tabellák (Tabellae Urbariales) Abaúj vm. Urbarialia Acta, Fancsal p. 8. 150 1 751 24. [Oct.] Eadem venit Dfominusj Jobus Job Amicus veteranus nobis addictus, sequenti 25. intererat precibus matutinis, tunc discessit Kasmarkinum. Clementis-napló [80] 51
