Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

dementis János ordinációs életrajzában eperjesi tanárai között említi unokatestvérét, Clementis Zakariást, Clementis Boldizsár fiát is, aki az alsóbb osztályokban poétikát tanított unokaöccsének. Clementis Zakariás, a később héthársi rektor éppen eperjesi poétikatanár [poetices praeceptor) korában másolta le Pilárik János (fl708/1709) ocsovai lelkész Collegium c., tankönyvnek szánt művét, egy másik másolatot pedig már héthársi tanítóként készített el.94 Eperjesi préceptorkodása alatt, 1706-ban egy könyve is megjelent, amelyben latin versekbe szedve meséli el a magyar királyok és vezérek történetét,95 forrásként használva Nadányi János 1663-ban Amszterdamban kiadott Florus Hungaricus c. művét, illetve Pilárik említett kéziratos Collegiumát.96 Amikor az eperjesi kollégiumot 1711-ben erőszakkal bezárják, Clementis rövid ideig Erdélyben, Kolozsvárt és Medgyesen tanul, életének erről a szakaszáról azonban életrajzán kívül nincsen más adat.

Clementis János anyai ágon is szlovák evangélikus papi családból származik, anyjának - Petrovicz Katalinnak - apja: id. Petrovicius Mátyás (1606- 1680) evangélikus lelkész, akinek életrajzát Schulek Mátyás állította össze liptói adattárában:

Matthias sen(ior) Petrovicius, filius Reverendi Christophori Petroviczii Pastoris Szmrecsanensis, didicit Trenchinii duce Zacharia Lány, Solnae Georgio Parschitio, eodemque Trencinii quoque; Neosolii Joanne Duchony Poeta Laur(eato) Caesareo. Fit Cantor Nicopolitanus triennium, subin illic Rector quinquennium, et ita ejatis Ecclesiae Diaconus, anno 1640 die 1 Novjembris) sacris per superintendentem M(agistrum) Joannem Hodikium initiatus ordinibus successit Reverendo Nicolao Clementis Kesmarkinum promoto.

Ad dictum Diaconatum estd(ie) 19. Nov(embris) introductus, proque tabula accepit decimam Demenyfalvensem a Nobilibus prout et ex decima Vitalisfaivensi siliginis Luknas 4. atque mixturae aeque 4 Luknas. Expost anno 1643 21. Dec(embris) ad Ecclesiam Szmrecsanensem transponitur, cui in Nicopolitano Diaconatu Andreas Kerner, et Rectoratu Bodafalviensi excitus, surrogatur. 1644 d(ie) 13. Jan(uarii) in Conventu Teuto-Lipchensi ceu novitius Praeco Szmrecsanensis Coronae RR(everendorum) Fratrum Liptoviensium insertus, Albo illinsec ita nomen inscripsit: „Ego Matthias Petrovitius promitto, me sancte velle, cum Venerabilis Contubernii Comitatus Liptoviensis Fratribus unum sentire, unum docere, administrationemque sacramentorum, ut a Christo Domino instituta est, promovere, omnesque decenti honore et amore praevenire, statutis itemque Legibus publicis obeodietiam praestare m.p." - Anno 1646 d(ie) 7. Febr(uarii) in Congregfatione) Tarnoczensi sacrum sermonem ex Augjustanae) Confess(ionis) Articulo

94 Tarnai 1971.50.

95 Zacharias Clementis: D. 0. M. A. sacri regni apostolid Hungáriáé, gloriosissimorum ducum, & serenissimorum regum gloriosissima memoria superstes.... Quam floro Hungarico Nadányii, et Johannis Pilárik, sui usui.... Késmárk, 1706 (RMKII. 2247]

96 Tarnai 1971. 53-55.

37