Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

különleges gondviseléséből meghívást kapott az akkor csupán három job­bágyból és nemzetes Jób Fancsaly Jób uramból mint egyedüli [patrónusból] álló fancsali egyházba, illetve afügedi nemesi udvarba tekintetes Szirmay István uram ajánlatára, és 1719. november 30-án az első fancsali ágostai hitvallású lelkész lett. 1743. május 10-én excellentiás Ambrosius (Ambrozy) György szuperintendens uram ezen egyházak papi testületéhez/egyházme­­gyéjéhez (contubernio) a szomszédos tisztelendő papfivérek esperesének (senior) nevezte ki, és ugyanabban az évben október 10-én a Czekehazán tartott egyházi gyűlésen a lelkészek tisztelendő testvéri közössége (Vene­randa Confraternitatej és a nemes patronátusi testület megerősítette hiva­talában. Ezen 1744. év szeptember 24-én saját kezével írta és hitelesítette [fent nevezett Clementis János], Jelmondat: ín Christo non confundor. [Krisztusban soha nem szégyenülök meg.] Semper erit mea Spes in Te Rex Christe Redemptor Et non confundar Tu mihi ductor eris. [Mindig Benned lesz reményem, Krisztus Király, Megváltó, És nem szégyenülök meg, ha Te leszel a vezérem.]50 Clementis János 1692. július 12-én született a Liptó vármegyei Doval­­lón (ma: Dovalovo, Szlovákia) szlovák evangélikus lelkészi családban, apja Clementis Menyhért dovallói tanító, majd Sáros vármegyében a kaproncai és osztrópataki (ma: Koprivnica, korábban: Pokrivnica, illetve Ostrovany, Szlo­vákia) evangélikus gyülekezet lelkésze és a sárosi egyházmegye helyettes es­perese; anyja: Petrovicz Katalin. Clementis János apja mellett tanul, kérdés, hogy hol, hiszen Dovallón a 17. század végén nincs evangélikus vallásgya­korlat, az 1667-től Dovallón szolgáló Dianis-Johannides Jánost (Ján Dianis/ Dianiska, tl705. szeptember 15.) ugyanis először 1673-1682 között űzik el, megszüntetve az egyházat, száműzötté téve a lelkészt, majd a Thököly-érá­­ban rövid időre visszaállított dovallói egyház végleg megszűnik, és 1690-től a falu lutheránus hívei a közeli hibbei (ma: Hybe, Szlovákia) gyülekezethez és templomhoz tartoznak, igaz, lelkészük továbbra is a hibbei artikuláris egy­házba meghívott Dianis János.51 Az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött Schulek-gyűjteménynek a Liptó vármegyei evangélikus egyházra vonatko­zó adatgyűjtése azonban nem említi Clementis Menyhértet sem a dovallói, sem a hibbei tanítók között.52 Clementis Menyhért csak 1705-ben hagyott fel a tanítósággal, amikor lelkésznek avatták, azaz 56 éves koráig rektorként szolgált. 1705. évi ordinációs életrajzában nem említi a dovallói tanítást, csak a Sáros megyei Raszlavicát (ma: Raslavice, Szlovákia), ahol al7. század 50 Clementis János esperesi ordinációs önéletrajza, [Cekeháza], 1744. szept. 24. EOL AEG VI. 75. 51 EOL AGE IV.e.6 pp. 89-93., 108-110., 128-129. 52 De Ludimagistris Dovaüoiensibus. [...] De Rectoribus Scholae Hibbensis EOL AGE IV.e.6 pp. 93., 119-123. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom