Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176
[19] 1737 A Keresztyén Olvasónak ISTENTŐL, az idők Szerzőjétől szerencsés újévi kilátásokat! Az emberi élet ki van téve szerencsétlen eseményeknek, ezt nemcsak jóslatok, hanem mindennapi tapasztalatok is bizonyítják. Megtapasztalta ezt az állandó és naponként visszatérő egyéb csapások után egy [újabb] szerencsétlenség súlyos és váratlan terhétől megnyomorított tisztelendő dementis János uram, aki a fancsali evangélikus egyházban Isten igéjének igen éber szolgája, amikor a múlt évben Szent Márton ünnepén egy szörnyű és váratlan tűzvész által mindent, ami az életéhez és hivatalához szükséges, egy pillantás alatt elveszített, s látnia kellett, hogy a templomot és parókiát az összes könyvével és a hivatása gyakorlását elősegítő egyéb dolgokkal együtt a rettenetes lángok oly sajnálatosan elemésztették. Mivel egyházának olyan volt a helyzete, hogy sem Isten szolgájának eltartására, sem a parókia és az imaház felújítására nem volt elégséges, ezért úgy ítélte meg, hogy szerencsétlen sorsában más egyházaktól és keresztyén jótevőktől kell segítségért esedeznie, nem kételkedvén, hogy az ISTEN dicsősége iránti buzgalomtól hevülő keresztyén füleknél majd meghallgatásra találnak az együttérzésre apelláló könyörgései és a reá bízott egyház panaszai, s így vele, Te, [a levél] Keresztyén Olvasója, akit sorsa mélyen megérintett, nemcsak hogy együtt érzel, hanem segítséggel és segedelemmel is méltóztatsz jótékonyan rajta segíteni, amit Tőled mi is a leghevesebben kérünk. Vele együtt fogunk ISTENHEZ könyörögni, hogy Téged és Tieidet ne csak a hasonló szörnyű bajtól, hanem bármilyen más szerencsétlenségtől óvjon meg, sőt inkább részeltessen a legbővebben minden olyan dologban, amelyben az embert szerencse éri. 108
