Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

fejlődött: az egyik maga a földrajzi meghatározottság, s a Kárpátok íve által befolyásolt létforma, amely a térség benépesülésével is összefüggött. A vlach jogú népesség nem csupán a pásztorkultúrára volt hatással, hanem a Kárpátok, ill. a Tátra mindkét oldalának termelőgazdálkodására is. Mindez hosszú történeti folyamat, ami nem csupán gazdasági és kulturális érintkezés volt, hanem permanens kapcsolat és együttélés, s a műveltség többféle térségi formáját hozta létre. A másik meghatározottságot a Kárpát-medence belső tájai felé való nyitottság jelentette: földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben egyaránt. (Ez még akkor is igaz, ha Árva jellemzően más vármegyéken át kötődött a centrális zónához.) Ennek a kontaktusnak az ütőerét az Árva folyó völgye és a Magyar Királyságot Galíciával összekötő kereskedelmi útvonal képezte. Árva javakat közvetített Magyarország és Lengyelország között, s ez a szerep - a vármegye földrajzi helyzete és a népesség etnikai arculata miatt - vélhetően nem volt anynyira kiszolgáltatva a lengyel állam többszöri felosztásának, mint a többi felföldi vármegye esetében. Ez a kapcsolat nem csupán cserejellegű volt, jóllehet a 18-19. század gazdasági folyamatai azt erősítették, hanem a belső területek irányából a földművelő gazdálkodás is fokozatosan terjedt a magasabb térszínek felé az erdők kiirtásával párhuzamosan.22 Árva példáján meglehetősen komplex módon értelmezhető tehát a nagytájak szimbiózisának változó, formálódó, de organikusan működő rendszere.

(Történeti Földrajzi Közlemények 1. [2013] 1-2. szám 3-10.

Nyíregyháza)

22 Frolec 1994.

148