Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

Település

1892

Kőműves

1926

Építőmester - 1892

vállalkozó

1926

Abaúj szántó

2

—

Bodrogkeresztúr

8

4

Bodrogkisfalud

2

2

Bodrogolaszi

2

2

Erdőbénye

2

5

Golop

1

1

Mád

1

4

1

1

Monok

20

20

2

1

Olaszliszka

2

6

Sárospatak

12

21

Sátoraljaújhely

14

19

4

4

Szerencs

5

7

1

1

Tállya

5

9

Tárcái

4

3

Tokaj

10

13

3

1

Tolcsva

3

5

Megítélésem szerint a regisztrált személyek a tanult iparosokat - egyszersmind munkaadókat és munkaszervezőket - jelentették, s bizonyos, hogy mellettük jelentős számú kétkezi munkás kereste a kenyerét a kőműves tevékenységgel. Az, hogy az idősebb bodrogkeresztúriak emlékezete szerint a második világháborúig „minden második házban kőműves lakott a faluban”, erre a tagolt, hierarchizált, társadalmi és anyagi helyzetében is differenciált foglalkozási csoportra emlékeztet.

De nem volt más a helyzet a kőfaragók, kővágók esetében sem. 1892-ben Bodrogkeresztúrban 1, Erdőbényén 4, Sárospatakon 1, Sátoraljaújhelyben pedig 7 kőfaragót írtak össze, miközben Tokaj-Hegyalja üzemelő kőbányáinak száma jelentősen meghaladta ezt a számot. Bodrogkeresztúrban, Sárospatakon - a két malomkőüzemen kívül is Szerencsen, Tarcalon, Tokajban több kőbánya működött, s bizonyos, hogy maga a kőfejtés, s a kőfaragó üzemek munkáslétszámát együtt több százra lehet becsülni. Vagyis más „kővidékekhez” hasonlóan, a kőmunka ismerete is valóságos „népiparként” említhető évszázadokig a hegyaljai mezővárosok iparosok és az alsóbb társadalmi rétegének körében, ami a háttérbázisát adta mind a céhes ipar, mind az építési vállalkozók munkájának.37

37 Az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli, a Bodrog és a Hemád közé ékelődő részén, a Zempléni-hegység területén 9—10 millió évvel ezelőtt erős vulkáni tevékenység zajlott. Annak mind

86