Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
Tokaj-Hegyalja kézművességének és háziiparának történeti-néprajzi jellemzői Bevezetés 1. Számos tényező befolyásolta Tokaj-Hegyalja mezővárosi és falusi kézművességének és háziiparának alakulását az elmúlt évszázadok során, amelyben a Kárpát-medence nagyrégiójának hatásai - rajtuk keresztül Köztes-Európa innovációi - éppen úgy szerepet játszottak, mint Északkelet-Magyarország és a Felföld gazdaságát és társadalmát ért változások. Ennek a térségnek a középkortól kezdve sajátos gazdasági struktúrája és belső dinamikája alakult ki, ami rendszerként működtette az egyes történeti tájak ökonómiáját éppen úgy, mint a regionális kapcsolatokat. A török hódoltság részleteiben szétzilálta ezt a rendszert - talán Zemplén vármegyét érte a korszakban a legkevesebb kár és a 18. század első harmadától megkezdődő gazdasági reorganizáció nem csupán a népesség jellegét alakította át a betelepítések révén, hanem az iparűzés szerkezetét és az iparűzők társadalmát is.1 Erőteljesen hatott erre a folyamatra az állam beavatkozása a kézművesség alakulásába, elsősorban az úrbérrendezés, valamint a céhek működését és az értékesítés rendjét szabályozó intézkedések sorozata révén. Ezek tárgyalása nem feladatom ezen a helyen.1 2 A földrajzi adottságok felhasználásával, a regionális társadalomfejlődéssel szimbiózisban formálódó kézműiparok fejlődését hasonlóan számos tényező befolyásolta. Tokaj-Hegyalja specifikus földrajzi helye és helyzete nem csupán a kézműves tevékenységek kialakulását, specifikus társadalmi rétegük megszerveződését tette lehetővé, hanem - a táj gazdasági térszerkezetéből is adódó, de főként a környező, jobbára tőle eltérő adottságú tájakkal meglevő kapcsolatrendszere révén - külső piacokat is biztosított a hegyaljai iparűzők számára. (Viszont a környező tájak termelvényei és kézműves javai is nyitott kapukat találtak a hegyaljai mezővárosok sokadalmain. Ezt azonban részleteiben befolyásolta egy-egy iparág piacainak belső védelme.) Mindez Tokaj-Hegyalja átmeneti, kontaktzóna jellegében szervesült, s e vidék kereskedelmi kapcsolatainak körei gyűrűszerűén tágultak Európa más tájai, hangsúlyosan Közép- és Kelet-Európa irányába.3 Fenntartotta a differenciált kézműves tevékenységeket a történeti táj komplex gazdasági jellege, a hegyaljai mezővárosok Bodrogközben birtokolt területének hasznosítása, külön meghajtó erőt jelentett természetesen a legnagyobb 1 Gyulai 2006. 7-12., Veres 2006. 13-22. passim 2 Összegzőén: Domonkos 1991. 7-40., Dóka 2005. 209-242. Az egyes kézműves ágak történetének irodalmához: Domonkos-Nagybákay (szerk.) 1992., Tokaj-Hegyaljához: Bakos 1947., Bakos 1957., Janó 1987. 3 Frisnyák 2000b. 327-338., Frisnyák 2007. 271-278. 72
