Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Összevont irodalomjegyzék
1972 A hegyközi és bodrogközi méhészet. A méhtartás egész évi menete. Dissertationes Ethnographicae, I. 113-150. Budapest BÁLI János 2005 A Börzsöny-vidéki málnatermő táj gazdaságnéprajza. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó. Budapest BALOGH István 1965 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. 347—428. Akadémiai Kiadó. Budapest BANNER Benedek 1948 Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében. Ethnographia 59:110-116. BARABÁS Jenő 1960 A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. Műveltség és Hagyomány, I—II. 219-247. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék. Debrecen 1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Akadémiai Kiadó. Budapest 1980 A népi kultúra zonális struktúrája. PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Néprajzi csoportok kutatási módszerei, 23-35. MTA. Néprajzi Kutatóintézet. Budapest BARATHYEmma 1971 A kender munkái Zemplénagárdon. KOVÁTS Dániel (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely BARÁZ Csaba-KISS Gábor (szerk.) 2007 A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger BARNA Gábor 1981 Zur kulturellen Bedeutung der Flösserei auf der Theiss und auf der Hármas-Körös. PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Traditionelle Transportmethoden im Ostmitteleuropa. 157-159. MTA Néprajzi Kutatóintézet. Budapest 1986 A búcsúvásár. SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, 39-50. Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1988 A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia XCIX. 198-212. BARTHA János, Ifj. 1996 Magyarország mezőgazdaságának regenerálódása (1711-1790). OROSZ István-FÜR Lajos-ROMÁNY Pál (szerk.): Magyarország agrártörténete, 33-79. Mezőgazda Kiadó. Budapest 2009 „Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja...” Gazdálkodás és társadalom Zemplén megyében a 18. század végén. Speculum Historiae Debreceniense 3. Debreceni Egyetem Történelmi Intézete. Debrecen 262
