Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Elődök és (egykor volt) társak

gondolt történeteket saját családtagjai, ismerősei életéről is (életmesék). Maga is tudatosan gyűjtötte, hallgatta a meséket, ismerőseivel is meséltetett, s az így megtanult szövegeket formálta és mondta tovább. Meséi helyszínét mindig az Árpád-kori templomáról ismert szülőfaluja és környéke adta: szövegeinek tengerpartjában a Karcsa holtággá vált vizének környezete és élővilága jelent meg, a mesehősök étele és itala a bodrogközi parasztokéval volt azonos. Rendre felbukkant meséiben a paraszti munka, például a szövés és a fonás, amit maga is magas szinten müveit. Gyakoriak történeteiben az eleven és nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező nőalakok, akik nem mentesek az irigységtől sem. Szövegeiben gyakran szerepelnek különféle állatok, leggyakrabban a sündisznó. Meséiben sok minden megegyezik a magyar népmesék jellemzőivel (kezdés és befejezés, állandó kifejezések és számok), de általában sok szereplőt vonultat fel. Szövegei általában laza szerkezetűek, s nem ritkán meglepetésszerű fordulatokat alkalmaz azokban. (Előfordul, hogy indokolatlannak tűnő módon léptet színre egyes szereplőket.) Ezzel együtt meséi kerekek és világos szerkezetűek.3 Jellemző volt, hogy nem gesztusokkal vagy arcjátékkal kötötte le hallgatói figyelmét, hanem hangja színezésével: előadásában szívesen változtatta hangját a különféle szereplőkhöz igazítva azt.4 Nagy Géza mintegy 250 mesét rögzített magnetofonra Pápai Istvánná repertoárjából, aki korábban egyik adatközlője volt a karcsai mondagyűjteménynek is.5

Pápai Istvánná Karcsa és a Bodrogköz közösségi alkalmainak ismert szereplője volt, kiváló előadó, aki még idős korában is szívesen mesélt, s népszerűsítette a mesemondást. Halmy György filmrendező és Huszár Andrea szobrászművész támogatásával az ország más tájaira is elutazott mesét mondani. Halmy György 2001 -ben filmet forgatott róla Az aranyhíd - Istennek titka van mindenkivel címmel, melyben Boldizsár Ildikó elemezte az elmondott meséket. 2010-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen Mesés hagyományok - hagyományok meséi címmel meseiskola szerveződött Páhi Emma tudása köré, melyben az elhangzott meséket folklórkutatók, dramaturgok, zenészek értelmezték és egészítették ki. 2006-2008 között Huszár Andrea Magdolnával közösen készült el mesekönyve, a Tündértánc: Páhi Emma 19 meséjét a képzőművész alkotótárs fotók és rajzok segítségével egy sajátos körkompozícióban láttatja. A bodrogközi szövegfolklórt a modern képzőművészet képi világával társítva a pörgő lapok filmszerűen jelenítik meg a mesék világát.6

3 Nagy Géza i. m. (1985) 43—46.

4 Nagy Géza i. m. (1971) 489.

5 Balassa Iván: Karcsai mondák. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, XI. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1963.

6 Pápai Istvánné-Huszár Erika Magdolna: Tündértánc. A meséket lejegyezte: Mile Zsigmond. Holonic Hungary Kft. Budapest, 2008.

200