Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Elődök és (egykor volt) társak

Ez utóbbi már átvezet a másik nagy problémakörhöz, a népi építészet és a népi lakáskultúra vizsgálatában elért eredményeihez. Ez a témakör koncentrál­tabban jelenik meg Dankó Imre munkáiban, ami részben abból fakad, hogy el­sősorban az alföldi mezővárosok változó építőgyakorlata foglalkoztatta, részben pedig abból, hogy 1966-ban ebben a témakörben írta meg kandidátusi értekezését (Életmódbeli változások a délbihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében - Különös tekintettel a településre, építkezésre és lakásbelsőre). Mindez persze nem jelenti, hogy - településmonográfiák építészeti fejezetei mellett - ne tekintett volna ki néhány írásban az építkezés kapcsán a változó táj és az emberi hajlék kapcsolatára, az építőkultúra nyelvészeti jelenségeire, sajátos anyaghasz­nálati módokra, sajátos gazdasági épületekre, vagy akár a bolgár népi építészet irodalmára. Ebből a tematikai körből megint csak szervesen következik egy másik nagy egység, amit Dankó életmód-változásvizsgálati kutatásokként említ, amiben vizs­gálataival élenjárt, s ami érdeklődésének és munkamódszerének egyik jellemző­jére világít rá. Arra, hogy változásokban, folyamatokban gondolkodott, forrásai jellemzően történetiek voltak, s nem a jelenségekre koncentrált. Erről maga így fogalmazott: „Kutatásaim során igyekeztem a történelmi-társadalmi szemponto­kat érvényesíteni és a komparatív módszert alkalmazni. Minden tárgykörömben szem előtt tartottam az interdiszciplináris körülményeket, illetve az interetnikus kapcsolatokat, az akkulturizációs folyamatokat, a migrációk hatását.”6 Azon túl, hogy mindez szemléletében megfigyelhető, több tanulmányt is szentelt a (népraj­zi) változásvizsgálat problematikájának. Fentebb említett, ide is illeszkedő kan­didátusi értekezése sajnálatos módon nem jelent meg könyv alakban. (Általában is jellemzőnek tűnhet Dankó Imre életművére, hogy - a publikációk hatalmas mennyiségéhez viszonyítva - kevés könyvet írt, jellemzően azok is inkább tanul­mánykötetek voltak.7) Negyedikként az általa legeredményesebben kutatott témakörök közé sorol­ja a népi kerámia, a fazekasság kutatását, s annak kapcsán a népi iparművészet és a folklorizmus egyes kérdéseinek vizsgálatát.8 Ez vélhetően a téma iránti vonzó­dását fejezi ki, s az életmű arányait tekintve véleményét bizonyára a kerámiakiál­lításokkal és egyéb, a népi iparművészettel kapcsolatos rendezvényekkel együtt kell értenünk. 6 Önéletrajz. Dankó Imre munkásságának repertóriuma (1944-1996) Debrecen, 1997. 12. 7 Opuscula ethnographica. Válogatott tanulmányok. Debrecen, 1977., Fragmenta Historica Ethnographica. Válogatott tanulmányok. A Hajdú-Bihari Múzeumok Közleményei 55. Debre­cen, 2002. 8 A gyulai fazekasság. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48M9. Gyula, 1963., A ma­­gyarhertelendi női fazekasság. Dunántúli Dolgozatok 5. Pécs, 1968. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom