Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
A vásárhelyek hierarchiája azonban nem csökkenti annak jelentőségét, hogy a 18-19. századra - a mezőgazdasági termelőtevékenység és a különböző szinten szervezett kézművesség révén - a szervezett árucserés települések valóságos sűrű hálóként fonták be a Kárpát-medencét. Meghatározó szerepet kaptak a népesség mindennapi életének szerveződésében csakúgy, mint - a tárgyi ellátottsággal is összefüggő - életminőségének alakulásában. A 18-19. században nem csupán arra való törekvés figyelhető meg, hogy egy-egy táj, térség vásárainak időrendjét - figyelembe véve mind a vásárlók, mind az eladók igényeit - összehangolják, hanem az árutermelés differenciáltságának megfelelően, felismerhető a vásárok funkcionális összehangolódása is. Kisebb kirakodóvásárokat vonzottak magukhoz a búcsúk, később más, világi ünnepek is.25 (A legjellegzetesebb árucikkek, főleg az aktuális mezőgazdasági javak a sokadalom elnevezésében is megjelennek: cseresznyeérési, szüreti, dióérési stb. vásárokról beszéltek, s természetesen téli, tavaszi, nyári, őszi sokadalmakról.) Ugyanebben a folyamatban megerősödik a piacok szerepe is, ami a város és városkörnyék kapcsolatát a társadalmi struktúra átalakulása miatt is erősíti. Különösen jól megfigyelhető ez a városi polgárság megerősödése, az ipar- és bányavidékek kialakulása után. Még akkor is, ha az utóbbiak népessége a 20. század derekáig, második feléig megtartja sajátos „kétlaki” életmódját: az iparban (bányában, szállításban, kereskedelemben) dolgozik, mellette nyáron aratni jár, s kis földecskéjét műveli családtagjai segítségével. Jelentős részük alapvetően paraszt marad mentalitásában is. II. 4. A vásárok világa jószerével gyűjtőmedre a gazdaság, a társadalom és a kultúra egy-egy korszakának, vizsgálata komplex kutatási feladat a historikusnak csakúgy, mint a néprajz/antropológia művelőjének. Nem véletlen, hogy színes látványukat nagy kedvvel örökítették meg a képzőművészek is. Az előzőkben utaltam arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a vásárok kialakulásának helyszíneit, s ezzel összefüggésben azt, hogy milyen társadalmi csoportok, életmód-stratégiák találkozási alkalmai az egyes sokadalmak. A vásárszabadalmak, a vásárjog, illetve a cserealkalom íratlan jogszokásai, az adásvétel változó mértékegységei éppen úgy vizsgálandók, amint a vásárterek formája, funkcionális rendje, nem szólva még természetesen a vásárra való szállítás formáiról, vagy az adásvétel módjairól, eszközeiről, a kereskedés szereplőiről, a piaci-vásári viselkedési formákról.26 A történetileg is változó folyamatban megszámlálhatatlan módon vetődik fel a kulturális javak átadása és átvétele, az interetnikus kapcsolatok, a különböző javak elterjedése, s számos más történeti-etnográfiai, folklorisztikai, társadalomtörténeti és -néprajzi problematika.27 Nem elhanyagolható szempont a vásárlátogatók testi javakkal való ellátása, elszállásolása, szórakoztatása, 25 Barna 1986. 26 Dankó 1980., Tárkány Sziics 1976. 27 Katona 1976. 17
