Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

Elsősorban a magukat külföldön művelő nagy egyéniségek, Stróbl Alajos (1856-1926), Fadrusz János (1858-1903), Zala György (1858-1937) élvezték a megrendelők bizalmát, de a honfoglalás 1000 éves évfordulója még további lehetőséget kínált. Nem csak a főváros, de szinte valamennyi település egy-egy középület felépítésével vagy szobormű felállításával igyekezett maradandó módon emlékezni történelmünk neves eseményére. így a század utolsó évtizedeiben a nagy triásztól fiatalabb nemzedék - amely jórészt már itthon, éppen a Stróbl Alajos vezette Mesteriskolában igen magas szinten sajátította el a művészethez szükséges szakmai ismereteket - sok megtisztelő felkéréshez jutott.2

Egy egész szobrásznemzedékről beszélhetünk. Hivatástudattal és felelősségérzettel munkálkodtak, s eközben maguk is művésszé fejlődtek. Közülük is talán a legkiemelkedőbb egyéniség Holló Barnabás volt. Nevének hallatán leginkább két szép reliefje jut eszünkbe: az elsőt még mesteriskolásként alkotta, s ez a Széchenyi István emlékére készült lenyűgöző mű, ami ma is látható a Magyar Tudományos Akadémia palotáján; a másik Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós" tiszteletére készült, és megállásra késztet az eredeti helyén, a Belvárosi Ferences Templomnál (Budapest, Ferenciek tere). De az ország központi emlékhelyén, a Millenniumi Emlékművön is megtalálható egy munkája, a Bocskai fejedelemről készített egész alakos portréja.

6