Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

72. Töviskoszorús Krisztus-fej

13. Fájdalmas Szűz Mária

A magyar művészet szinte alig érinti az úgynevezett „munka felmagasztalásának" ikonját, aminek ez a mű kiváló szobrászi megjelenítése. (Talán inspirálhatta művészünket a belga szobrásznak, Meuniernek 1907-ben Budapesten rendezett kiállítása.) Holló esetében azonban a modern nézet a mese fedezéke mögé rejtőzik, ugyanúgy, mint az elzászi városban, Colmárban F. A. Bartholdi által alkotott Schwendi Lázár kapitány díszkútja (1898), ami szintén a magyar borkultúrának szép művészi felmagasztalása, hiszen a zsoldos főúr Tokajból vitte Elzászba azokat a szőlővesszőket, amiket az övéinek ajándékozva megalapította az elzászi borkultúrát.37

Méltatlanul kevés ismeretünk van e kifejező Mátyás k/rá/y-ábrázolásról. Talán azért is, mert az 1914-es felavatása egybeesik a boldog békeidők összeomlásával, az első világháború kitörésével, ami azután minden más eseményt elhomályosított. A tragikus időszak a közösségi művészetet hosszú időre hallgatásra késztette.

A neves művészi alkotások közepette Holló foglalkozott épületszobrászati és egyházművészeti feladatokkal is. 1900-tól a Parlament részére (Hunyadi János kormányzó, I. Lipót, II. Lipót, József főherceg) és a Budavári Palota architektúrájához illeszkedő szobrok kerültek ki műterméből: Magyarország

39