Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

fiatal barátjával közösen alkotta. Ahogyan egy családi fotó sugallja, a főalak Holló műve lehetett, és a két nagy csoportban elrendezett mellékalakokat mintázhatta Istók. A sok résztvevő közül a 3. helyezést érték el. Gyakorlatilag így eredménytelen volt számukra a munka - talán annyi hozadéka volt, hogy egy másik álló Kossuth-szobrot (1910) már ennek tanulsága után készített Losonc város számára, bár e munkáját a hirtelen elhunyt, rimaszombati születésű szobrász, Csordás József (1861-1909) terveihez alkalmazkodva valósította meg. Alázattal ragaszkodott a félbemaradt mintához, s így tulajdonképpen Csordással közös műnek tekinthető ez a szomorú sorsú Kossuth-emlék. Az 1919-es történelmi események szélsőségesei ledöntötték, nem figyelve arra, hogy az a „Nas pan Otyec"-et ábrázolja. A megrongálódott darabokról úgy tudni, a Füleki Vármúzeumban őrzik.23 A kompozíció talpazatán egy Sebesült honvéd szerepelt az 1848-49-es szabadságharcban oly sokat szenvedett város jelképeként.

Losoncon a Kubinyi téren történt ünnepi avatás alkalmából Holló nyilatkozott a helyi sajtónak: „...A fiúi kegyelet hozott engem ide betegen, a fiúi kegyelet buzdít engem abban a munkában, melyet én is végzek a hazáért

7. Mikszáth Kálmán modellt ül (1910)

26