Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Jegyzetek
További párhuzamok: Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896-1897. NAGYVŐFÉNYNEKPÁLINKÁRUL. Ks.: Drága jó uraim, és jó asszonyaim... (FAZEKAS Zs. 2000. 17.) Az E-típusú ponyva fentebb hivatkozott szövegének közel azonos másolata. Béres János vőfélykönyve. Bánfalva, 1907-1908. MENYASSZONYT BEKÖSZÖNTŐ ESTE. Ks.: Drága jó uraim, sok szép asszonyaim... (BÉRES J. 2002. 52.) A 8. strófa szövegszinten azonos, közvetlen párhuzama található a 85. szövegcsaládban, a drótos tótokra utaló nemzetiségcsúfoló változatban. Vándor közhelystrófává redukálódott változata bukkan fel a 183. szövegcsaládban. G) Alföldi vöfény-könyv. Budapest, 1875. OSZK PNy 862. MÁSODIK PERORÁ- CIÓ. Ks.: Minthogy már a nagyján immár általestünk... A többféle forrásból kompilált rigmusfüzér 15-16. strófája tartalmazza ezt a tematikát. 169. Kisgyöri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. HÓM NA 1609. 108. A szöveg ponyvanyomtatványból származik, eredeti forrása a Mátyus Péter-féle Vöfények kötelessége valamelyik kiadása lehetett. A) A magyarfőfélynek hármas lakadalmi daljai. (é. n.) OSZK PNy. 2962. HARMADIK. Ks.: Víg az öröm apa, mi is vígan legyünk... Szokásmozzanatok szerinti tördelés nélkül, egyben közölt versciklus része, 21-22. strófa. A versfüzér kezdősora: Becsületre méltó magyar gyülekezet... B) Vöfények kötelessége. Vác, é. n. OSZK 820.770. VŐFÉNY A VENDÉGEKET BIZTATJA. Ks.: Víg az öröm apa, mi is vígan legyünk... C) Vőfélek kötelessége. Szeged, 1863. OSZK PNy 630. VŐFÉNY A VENDÉGET BIZTATJA. Ks.: Víg az öreg atya, mi is vígan legyünk... Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (316.) Ponyvái és kéziratos variantúráját lásd a 686. oldalon. További változatok: Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896-1897. KISVŐFÉNY A VENDÉGET BIZTATJA. Ks.: Víg az öreg atya, mi is vígan legyünk... (FAZEKAS Zs. 2000. 47—49.) Hasonló szövegváltozat található egy 1867-es győri kiadású ponyvanyomtatványban, ahol a G típusú Alföldi vöfénykönyv hasonló funkciójú szövegével kontaminálódott a jellegzetes kezdősor (Lásd a 171. szövegcsaládot.) Víg az örömapa, mi is hát örvendjünk, Nosza jó uraim, éledjen a kedvünk! Kerítsük a kancsót, kézről kézre járjon, Jól meg kell csak húzni, úgy Magyar Miskáson! 510
