Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Forgatókönyv
ul a vacsora egyik fogásaként feltálalt kakas külön egységként szerepel, a jellegzetes zoborvidéki kakasnóta miatt.) Mindezek figyelembe vételével az általam lerövidített, összesűrített és a számomra lényeges mozzanatokra (a vőfélyverssel kísért szokáselemekre) koncentráló forgató- könyv a következő: 1) Ismerkedés — udvarlás - háztűznéző — leánykérés — kézfogó — jegyváltás — egyházi bejelentkezés, hirdetés - jegyben járás. 2) Előkészületek a lakodalomra: díszek és kelengye elkészítése — hívogatás — csigacsináló, ételküldés — ágyvitel (itt többféle sorrendi változat lehetséges) — leánysiratás, leánybúcsú. 3) A lakodalom napja: vendégfogadás, reggeli — menyasszony öltöztetés - kikérés az esküvőre - nászmenet — esküvő — nászmenet hazafelé - ebéd külön két háznál (itt többféle változat lehetséges) - a menyasszony kikérése, búcsúztatása - a menyasz- szony átvitele menetben a vőlegényes házhoz - az új pár befogadása - vacsora, étkezés közbeni mulatozás - menyasszonytánc, menyasszonyfektetés - koszorúlevétel — lakodalmi játékok, alakoskodás — hajnalozás, hajnaltűztánc — tyúkverő — hérész, kárlátó — kontyolás (itt is többféle sorrendi változat lehetséges) — újasszony avatás — utóvendégségek. A Magyar Népzene Tára három ponton is jelzi, hogy a szokáselemek sorrendje az egyes leírásokban jelentősen eltérhet. Ezek az eltérések szoros összefüggésben vannak a lakodalom hosszával. A többnapos palócföldi lakodalomban például az ágyvitel az esküvő előtti napon történik, míg ugyanezen a vidéken az egynapos verzió esetén az esküvő utáni menyasszonykikérést követi az ágyvitel, a lakodalom napjának délutánján. A menyasszonyfektetést követő kontyolás szokáseleme hasonlóképpen változik: többnapos lagzi esetén másnap reggel, egynapos változatban éjfél körül történik meg a kontyolás. A lakodalom hossza tehát alapvetően befolyásolja a forgatókönyvi sorrendet is. Ezt a szempontot vette alapul Bakó Ferenc modellje, amelyben kilenc palócföldi lakodalom menetét hasonlította össze, és állapított meg ez alapján típusokat. Elemzése azért is hasznos számunkra, mert a kilencből hat a hosszú 19. század időszakából való (köztük Balogh Sámuel, Pápai Károly, Istvánffy Gyula szokásleírásaival).145 Bakó Ferenc 25 szokáselemre bontotta a lakodalom menetét, és ezeket rajzos jelekkel ábrázolva készítette el a vizsgált leírások forgatókönyvi vázlatát. Csak az esküvő napjától számította a lakodalom menetét, az ismerkedéstől a leánykérésen és a kézfogón át a jegyességig tartó szokásokat, és a közvetlen előkészületeket nem vette bele rendszerébe. Három típust határozott meg: a háromnapos, a kétnapos és az egynapos lakodalmat. 145 BAKÓ F. 1987. 53-70. 45
