Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Tálalóversek (97-145.)
140. Csörege felköszöntő 1. Csitt, csend, és zűrzavar mindenfelé múljék, Áldás és békesség mindenre derüljék! Ki-ki csendességben helyében megüljék, Sok örvendetes nap mindenre derüljék! 2. Szép ékes ajándék közétek érkezett, Kedves csillogással közétek férkezett. Tudom, hogy most vígan fogtok vélem kezet, Mert erről tán senki nem is értekezett. 3. Aki ebből eszik, nyőjön egy font hája, Kólikát ne lásson a köldöke tája! Aki nekem nem ád, ne nyúljék hozzája, Azután maradok mindennek szolgája. 4. Mi ez, azt kérditek? Csörege a neve, Nyoszolyóasszonyunk ennek a mestere! Melyben tejet, vajat nagy bőséggel teve, Még ilyen csemegét a Vénusz sem eve! 5. Galagonyafáról kecske ilyet nem rág, Kondások baltája ily fiatalt nem vág. Nem minden erdőben terem ilyen faág, Ahol ilyen terem, ritka az az ország! 141. III. Sütemény bevitelekor 1. Itt vagyon tésztából jóféle sütemény, Nem ánizs, nem mustár, sem gyömbér, sem kömény. Porhanyó, jó ízű ez, éppen nem kemény, Aki ilyennel él, nem bántja a köszvény! 2 2. Kívül-belül meg van egészen cukrozva, Mint a borbélylegény, be van púderozva, Maruza szőlővel kiparfimérozva. 384
