Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Vacsoraköszöntő mulatóversek (86-92.)
8. Sietek, nyargalok, mint tüzes villámlás, Meg ne kozmásodjék valahogy a rántás! Itt is leszek hamar, csak türelmet kérek, Ha ma nem, hát holnap bizton visszatérek! 90. I. Vacsorához ültető vers 1. Uraim, az asztal meg vagyon terítve, Kés, kanál villával fel vagyon készítve. Jönnek az étkek is mindjárt sorjába, Ez a sok legénység nem áll itt hiába. 2. Nehogy az étel az asztalon hűljön, Felmelegítése dologba kerüljön, Tessenek mindenek helyre telepedni, Mert a muzsikás is meg fog melegedni. 3. Méltó hát, hogy itten az öröm terjedjen, Ételben, italban testünk részí159 vehessen. De ne féljen senki, hogy csömört fog enni, Mert a gyomrát biz itt meg nem terhelheti! 4. Vőfélyek érkeztek híres Perzsiából, Követül küldettek ide Ázsiából. Utánunk érkeznek megterhelt tevéink, Végre előkerülnek pompás étkeink! 5. Első tál étel lesz bagolynyerítés, Utána gyön majd a kemencenyögés. Csirkeordítás, meg a borjúköhögés, Végre érkezik egy üres kocsizörgés. 159 rész [értelem] 353
