Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Példatár - Vőfélyrigmusok - Búcsúztatók (49-54.)

5. Áldja meg az Isten egész életedet,

Szerencséssé tegye minden lépésedet,

Amikor eléred utolsó végedet,

Boldog mennyországba vigye bé lelkedet!

6. Kedves édes szülém, már tehozzád térek,

Míg új szállásomra tetőled elérek,

Áldását Istennek én tereád kérek,

Akit én szívemből szüntelen dicsérek.

7. Köszönöm jó szülém, hogy engem tartottál,

Kilenc hónapokig méhedben hordoztál,

Kegyes anya módra engemet dajkáltál,

Anyai öledből minap elszalajtál.

8. Kedves édes szülém, áldlak tégedet,

Vigasztalja Isten a te bús szívedet,

Hozza víg örömre szomorú éltedet,

Végezetre mennybe vigye bé lelkedet!

9. Kedves testvéreim, tőletek búcsúzok,

Szívemből nektek is ezeket kívánom,

Az nagy Ur Istennek áldása maradjon

Rajtatok mindaddig, míg éltek, el sem is ne hagyjon, Végre az egekbe magához fogadjon,

Az örök életben nektek is részt adjon!

10. Kedves lánybarátim, hozzátok fordulok,

Titeket meglátlak, ugyan megújulok,

De ugyan szívemben már nagyon búsulok,

Hogy seregetektől más útra indulok.

11. Nem lesz már véletek többé maradásom,

Elmúlik véletek közlött nyájasságom,

Az én férjemmel lészen én lakásom,

Amint uram fújja, úgy lész táncolásom.

312