Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Vőfélyrigmusok - Búcsúztatók (49-54.)
39. Már vőlegény uram, bízom a kezedre, Ügy viselj rá gondot, mint a két szemedre! Hogy valami veszélyt ne hozzon fejedre, Fogd meg már a kezét, ültesd a térdedre! 40. De mindazonáltal azt kívánom néktek, Terjedjen sokára a ti életetek. Örvendetes napot sokakat érjetek, Szívemből kívánom ezeket tinéktek! 41. Bevégzem már szavam, mert siet az óra, Pedig egy-két perc is jó az utazóra. Kiterjesztem karom, csókkal megölellek, Kedves atyám, anyám, szeretett testvérek, Isten véletek! 50. II. A menyasszony búcsúztatása 1. Vajda, hegedűnek álljon meg zengése, A sarkantyúnak is némuljon zengése, Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése, Legyenek csendesen, míg lészen végzése! 2. E házban gyűlt vendég, csendes békességben, Áldjon meg az Isten kívánt egészséggel, Egymás iránt való igaz szeretettel, Istennek, embernek tetsző szép élettel! Atyától 3. Elsőbben is, atyám, szóm hozzád fordítom, Búcsúzó beszédem zokogva indítom. Szívemet szíveddel együvé szorítom, így valamennyire szívünket újítom. 307
