Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Változatképződés, terjedés
igaz ez azokra a szertartásos köszöntőkre, az átmeneti rítusok mozzanatait irányító és kommentáló rigmusokra, amelyek a lakodalom menetének térben és időben egyaránt változó forgatókönyvének függvényében kerülnek egyik vagy másik szokásmozzanat versei közé. Ezek a jórészt ponyvái eredetű, és általánosítható tartalmú versek alkalmasak arra, hogy a helyi hagyományoknak megfelelően épüljenek be a lakodalom vőfélyverseinek sorozatába, és kapjanak egészen különböző címet és sorrendi besorolást a kéziratos gyűjteményekben. Ilyen típusúak a 30—35. szövegek, amelyek a menyasszony kikérésének és az ajándékkal érkező kérők (vőfélyek) bebocsátásának szokásmozzanata köré rendeződnek. Az egyes variánsok konkrét szokásrendi helyzetére nem is mindig tudunk kellő biztonsággal következtetni, mert a vőfélykönyvek általában nem adják meg a jányos házhoz való megérkezés, az ajándékok átadása, vagy a menyasszony kikérése pontos időrendi-sorrendi megvalósulását. A 19. századi lakodalom-leírások elemzésének kapcsán azt is láthattuk, hogy a szokásciklus egyes mozzanatai változhatnak, illetve azonos településen egy időben is élhetnek párhuzamos lakodalom-változatok. Ebből a szempontból szerencsés például a Taktabáji vőfélykönyv egyik szövegciklusa, amely összetartozó egységként került lejegyzésre a kéziratban, és pontosan megrajzolható belőle a helyi menyasszonykikérés menete a 19—20. század fordulóján. Az itt elhangzó szövegek (tulajdonképpen vándorstrófák) azonban más gyűjteményekben más kontextusban kerültek említésre. A szövegtípusok rendszerének megtartása miatt így a 32-35. szövegcsaládokba kellett kényszerűen szétszabdalni az egyébként összefüggő versfüzért.768 769 Ennél konkrétabbak és pontosabban leírhatóak azok a szövegpéldák, amelyekben csupán egy-egy szó, egy-egy kifejezés megváltoztatása eredményezi a funkcionális változatok keletkezését. Ezek a példák elsősorban a tálalóversek köréből származnak, és szépen rámutatnak a változatképződés e rendkívül egyszerű és bizonyára széles körben gyakorolt formájára. (Lényegében az aktualizálás egy típusáról van szó ezekben a szövegekben.) A többféle ponyvanyomtatványon is megjelent alábbi versszak például eredetileg borköszöntő, Kezemben a kancsó, jó bor vagyon benne... kezdősorral. A taktabáji azonos szövegű változatban tyúkhús levessel szerepel, a széki változatban pedig yd pálinka benne olvasható. 3. Kezemben az étel, a tyúkhús levessel, Várja a menyasszony, hozzá kerülhetne, Még a vőlegény is, tudom, hogy rámenne, Más is hozzá nyúlna, ha előtte lenned 768 Bővebben lásd a példatár 32-35. jegyzeteiben. 769 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [101.] 243
