Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Verselés

tó klapanciái a hétköznapi tudás részét képzeték, ezzel a Gyöngyösi-strófa népszerű­ségét is biztosították az egész 19. században. A vőfélyversekben a felező tizenkettes sorok ritkán fordulnak elő valódi, tiszta Gyöngyösi- vagy Zrínyi szintű megfogalmazásban. A Gyöngyösinél mereven alkal­mazott, középen éles cezúrával elválasztott 6+6-os, vagy Zrínyinél a bátrabban ke­zelt és változatosabb ritmikájú (7+5, 5+7 megoszlásban is gyakran előforduló) sorok a mi anyagunkban erősen ingadozó és variábilis módon jelennek meg. Az egy-két szótagnyi eltérések miatt a sorok szótagszáma 10—14 között változik, és a két félsort középen elválasztó ritmikai cezúra gyakran kettévágja a szavakat. Emiatt a vőfélyver­sek kissé nehézkes verselésűek, ritmusuk sokszor megdöccen, ugyanakkor a változé­kony hosszúságú sorok némileg rugalmasan képesek alkalmazkodni a szerző poétikai készségének színvonalához. A szótagszámok vizsgálata azt mutatja, hogy a háttérben, gondolatban a Gyöngyösi-strófa 6+6-os szabályos ritmikája az ideál, de a vőfélyver­sek szerzői nem törekednek mindenáron a tizenkettes sorok merev szabályosságának betartására. Általában jellemző, hogy a szövegek 80%-át kitevő felező tizenkettesek között alig találunk tiszta és szabályos verssorokat, sőt az egy-két szótagnyi eltérés, a 11 és 13 szótagos forma általánosnak mondható. Ugyanakkor tudatosan kialakított heterometrikus strófákat egyáltalán nem találunk, tehát az eltérő szótagszámokat egy lazán kezelt vagy elrontott izometriának kell tekintenünk.710 711 Hogy mennyire nem elsődleges szempont a szabályos verssor, azt jól mutatják azok a példák, amelyekben a 12-es ideáltól való eltérés tapasztalható, de egy kis odafigyeléssel könnyedén követ­hette volna a szabályos verstani megoldást a szerző. Édes uram tudják, / mert írva van, 6-4 Hogy Isten mondd még / a paradicsomban, 6-6 Nem jó embernek / itt élni egyedül, 5-6 Azért szerzek neki / társat segítőül!11 6-6 Édes uram tudják, / mert bizony írva van, 6-6 Hogy Isten monda még / a paradicsomban, 6-6 Nem jó az embernek / itt élni egyedül, 6-6 Azért szerzek neki / társat segítőül. 6-6 710 Nem kizárható az sem, hogy a 19. században terjedő, 11-es vagy 13-as sorokat kedvelő új stílusú népdalok hatása érezhető a vőfély verseken. A 12-es sorok ugyanis a régi stílusú népköltészet re­citáló dallamainak (számos balladának, egyházi népéneknek, kesergő dalnak, kolduséneknek) a hagyományos versformája, míg az új stílusú népdalok szinte alig használnak 12-es strófát. VARGYAS L. 1988. 467. 711 Az 1895. évi... Násznagyi és vőfényi beszédek és versek. Tata, 1895. OSZK PNy 1522. KÉRŐ NÁSZNAGY BESZÉDE. Ks.: Érdemes uraim! Tudják, mert írva van.. .(3.) 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom