Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Bibliai elemek

elterjedt vándorstrófa volt a 18—19. század fordulóján. A második példában olvasható, mértékletességet hangsúlyozó sorok érdekes módon ugyanannak a bibliai részletnek az ellentétes előjelű értelmezésére épülnek, a kevés bor szókapcsolat alapján megfogalmazott erkölcsnemesítő intést olvassuk ki belőlük.

8. Hallja ama nagy Szent Pált,

Mit borban fel nem talált,

Timótheusznak használt,

Egészségére szolgált.666 667

***

7. Azért egyetek, igyatok,

Barátim, és vigadjatok!

De Szent Pálnak engedjetek,

Bortól ne részegedjetekP61

Szent Péter mint a mennyország kulcsainak őrzője, és a mennyek kapujában a lelkeket beengedő strázsa szerepel a következő borköszöntőben.668 669 A téma folklór változatai a 19-20. században népdalként, bordalként széles körben elterjedtek. A szövegnek közvetlen bibliai forrása nincsen, Péter apostol itt csupán zsánerfiguraként jelenik meg. Alakja, tréfás ítélete a legendamesék Szent Péterével mutat közelebbi rokonságot.

4. Húsz akós nagy hordó, borral legyen tele,

Vesztemet érzem, abba ülök bele.

Kitátom a számat, dűl a jó bor belé,

Ha meghalok, lelkem repül az ég felé.

5. Angyalok visznek fel, mint dukál,

Szent Péter pedig a kapunál szalutál.

Uram, ezt engedd be a te kebeledbe,

Éltében a vizet csizmáján sem türte.m

666 PántzélJános énekeskönyve. Kecskemét, 1839. [154.]

667 Taktabáji vöfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [174.]

668 „És néked adom a mennyek országának kulcsait...” (Máté 16:19)

669 Bihari Lajos kéziratos gyűjteménye. Kisgyőr, 1909-1911. [162.]

208