Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Lakodali köszöntőversek

Lakadalmi házhoz egybengyült vendégek,

Nemes, becsületes férfiúi rendek,

Mosolygó s nevető asszonyi seregek,

Hallgassatok szómra, talán nem lesz vétek.583 584

Ugyanehhez az általános, bárhová kapcsolható köszöntőtípushoz tartozik a Kozma- énekeskönyv egyik versszaka és annak taktabáji párhuzama. A strófa érdekessége, hogy szövegszinten elég jelentős az eltérés a kettő között, ám az azonos rímelés és a harmadik sorban kulcshelyen szereplő friss és ép frázis egyezése miatt mégis nagyon közel állnak egymáshoz.

Jó hírrel és névvel fénylő kegyes háznépi Ismét ma siet egy kis sereg, amely szép,

Nem káros, beteges, hanem mind friss és ép,

Ha engedelmet nyernék, ide bet érN'

***

Tekéntetes, nemes, vitézlő úri nép,

Mind egyig nemzetes nemmel ékesült szép,

Teljességgelfénylő, egyszóval friss és ép,

Melyet öszvekötött szerelem-fogó lép.585

A 19. századi vőfélykönyvekhez nagyon sokban hasonlító, szövegszinten is több azonos párhuzamot tartalmazó Kozma-énekeskönyvbö\ való az a strófa is, amely a reformátusok Áldás, békesség köszönése köré építi frázisokból álló jókívánságait és beköszöntő szavait. Ennek az előfordulása meglehetősen gyakori a 19. századi anyagban, itt az 1839-es Pántzél János-féle egyik változatot közöljük. Érdekessége, hogy a kéziratos vőfélykönyv többi szövegében a katolikusok liturgikus szóhasználata is megjelenik, illetve nem ez az egyetlen vegyes jellegű, református és katolikus jegyeket egyaránt hordozó szöveg Pántzél Jánosnál. A formuláris közhelystrófák mozgékonyságát, illetve a sorvégek azonosságát nagyon jól mutatja ez a példa: míg a Kozma-énekeskönyvben

583 Köszöntő versek erdélyi gyűjteménye, 1759-1760. LÉHÁS LAKADALOMRA. Ks.: Lakadalmi házhoz egybengyült vendégek... RMKTXVIII/8. 2006. 332. (205.)

584 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [82.]

585 Kozma-énekeskönyv, (1777-1781) LAKADALMI KÖSZÖNTŐ. Ks.: Tekéntetes, nemes, vitézlő úri nép... RMKT XVIII/8. 2006. 344. (209.) Ennek a szövegpárhuzamnak az egyik legjellemzőbb sajátossága a nép-szép-ép-lép négyes bokorrím. Rimay János O, szegény megromlott s elfogyott magyar nép című 17. század eleji versétől kezdve a Rákóczi-nótán át Kölcsey Himnuszáig nyomon követhető ennek a rímtoposznak a története. Imre Mihály egy erről szóló tanulmányát idézi és a fenti szövegpéldát szintén bemutatja CSÖRSZ Rumen I. 2009. 67-69.

187