Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Intő és oktató költészet
7. Állj félre, barátom, én is hadd beszéljek, Mégolyán legénytől, higgyed, hogy nem félek. Magános éltemmel veled nem cserélek, Éljél te párosán, én egyedül élek! 8. Nem vala Szent Pálnak soha felesége, A Krisztus keresztje volt gyönyörűsége. Ugyan a Krisztus is az ö öröksége, Meg is adatott örök dicsősége.572 573 574 *** 6. Hallod-e barátom, állj elő egy szómra, De nem hívlak ám most borra, sem savóra. Hanem megfelelek az előbbi szódra, Hogy megbomlott agyadfordíthassad jóra. 7. Igaz, hogy Szent Pálnak nem volt felesége, De nem azért lett ám örök idvessége, Hanem mivel példás vala ö szentsége, Azért lévén néki mennyei dicsősége?71 Végül a tanácstalan legény éneke és az asszonycsúfoló férjpanasz szövegtípusainak jellemzőit egyaránt magán hordozza a 195. számú, házasságellenes éllel megfogalmazott mulattató versezet. A végén a vőfély a násznép felé intézi felhívását, miszerint nem talált feleséget, de továbbra is házasodni szeretne, és várja a jelentkezőket. 3. Bejártam tíz várost, harminchárom falut, Nem találtam sehol leányt nekem valót. Az egyik csúnya volt, a másik meg szegény, Harmadikat, láttam, ölelte egy legény. 4. Negyediket pedig szörnyen megszerettem, Harminchárom percig a bolondja lettem. Csak hogy azt az egyet nem vehettem el ám, Száz évvel vénebb volt, mint öreganyám?7/l 572 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [194.1.] 573 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [194. II.] 574 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [195.] 183
