Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Intő és oktató költészet

Ha ezt meg nem veszed, még mellé sem fekszöl!

Azért hát igyekezz, vögyél elsőbb házat,

Azután mögpedig szitát, rostát, tálat!

De még e csak mind semmi, még ehhez több is kell,

Sütöteknyő, kisteknyö, hát még ha majd bölcső kő’,

A’pedig a legelső, ha asszonyai lefeksző’!

Hát még ha majd idővel meggazdagodsz gyerökbülD6

A két ellentétes tartalmú rész szembeállítására épülő szerkesztésmód az intő-oktató költészet 19. századi variánsainak az egyik általános jellemzője. Azokban a monológszerű szövegekben is világosan megtalálható, amelyekre leginkább az elmélkedés a házasságról elnevezés illik. Az ilyen típusú versek a házasság isteni eredetéről szóló közhelystrófákkal indulnak, és a házasság mellett szóló érveket veszik először sorra. Ezt követi egy éles fordulat, miután az asszonycsúfolók eszköztárával is élve a házasság elleni álláspontot képviselik, és tréfásan, nevettetve intik óvatosságra a férfinépet.

A 192. számú kisgyőri vers első három versszaka a bevezető és házasság mellett szóló rész. A 4. versszakban történik meg a fordulat, majd a csúfondáros, házasságellenes második rész következik. Ebből egy versszakot, a leltár-toposzt az iméntitől eltérő kontextusban megjelenítő 8. strófát idézzük.

1. Veszem a világot szemem cirkalmára,

Ugyan az embernek mi volna javára?

Abban nyugtattam meg elmém utoljára,

Nincsen semmi, ami nem volna ártalmára.

4. Jó a jó feleség, Salamon is írja,

Mert az az életnek, a léleknek zsírja.

De a rossz: férjének eltemető sírja,

Rossz asszony erkölcsét mert senki sem bírja.

8. Ha férje valamit neki szólni tanál,

Mindig dürög, morog, lármáz, nagy perbe száll,

Törik csupor, kanál, csördül kisvilla, tál,

Nincsen öelötte sem Péter, sem Szép Pál?'"

Ez a kisgyőri szöveg Csenkeszfai Poóts András (1740 körül—1814) sokszor lemásolt versének, a Házi kereszt, avagy kevés mulatságért szabad akaratból felvállalt hosszas tortúra... című szövegnek a változata. Poóts András versgyűjteménye (1800 körül) a 556 557

556 PántzélJános énekeskönyve. Kecskemét, 1839. [191.]

557 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [192.]

178