Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Csúfolók
A cigányok eredetével kapcsolatos egyedi szöveg a kisgyőri Koszorú köszöntés záró versszaka. Valószínűleg toldalékként, utólag hozzákapcsolt vándorstrófaként került a kéziratba, mert tartalmilag nem tartozik a pártalevétel-menyasszonyfektetés szokáskörének rituális szövegeihez. Érdekessége a kínai származás elmélete: elképzelhető, hogy az ázsiai, indiai származáselmélet félreértéséből keletkezett ez a szövegváltozat, talán egy helyi szerző saját alkotásaként. Párhuzamait nem ismerem, Kisgyőrben hetven év távlatában (1841-1911) két kéziratban is fennmaradt. Mikor magyaroknak Zsigmond volt királyok, Akkor Kína közül jöttek a cigányok. Selyem volt mentéjek, nadrágok, dolmányok, Most is rá vágynának a kutyacsináltokk05 A selyem mente, nadrág, dolmány motívumának közköltészeti párhuzamai jól ismertek azokból a szövegtípusokból, amelyek a cigányok feltűnő, valós társadalmi helyzetükkel merőben ellentétes cifrálkodásán gúnyolódnak. A Cigányokról való história című, 1750 körüli ponyvavers és az annak nyomán keletkezett szövegváltozatok veres mentét, selyemposztót, sárga sarkantyús csizmát említenek hasonló kontextusban.405 406 407 A vőfélyversekben sok helyen találkozunk a cigányok lakodalmi szolgálatának irányításával, zenélésre való felszólítással. Ezektől kissé különbözik az a vándorstrófa, amely többféle kontaminált strófaláncban is megjelenik, és csúfondáros, gúnyolódó hangnemben szól a cigányzenészek fizetségéről. Nosza muzsikások, rántsatok egy nótát, Tekerd fel a húrját, cifrázd a nótáját! Te is brúgós, dürgesd meg a nagyanyád ládáját, Ennek, tudom, bőven felszeded az árátk07 A szövegek egyik csoportját azok a versek alkotják, amelyekben az éhes cigány zsánerfigurája képezi a gúnyolódás tárgyát. A szövegtípus jellemzően a tálalóversekben fordul elő, bennük a komikum forrását a bekonferált fogás gazdagsága (túrós csusza, kalács, nyoszolyóasszony ajándéka) és a vele szembeállított éhes, szűk hasú, aludttejen élő cigány kontrasztja jelenti. 405 Verses gyűjtemény. Kisgyőri szerzemények. Klein Károly, Eger, 1913. [80.] 406 KÜLLŐS 2003. 116-130. 407 Sárándi József vőfélykönyve. Űjcsanálos, 1894. [83. I.] 132
