Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Héti vőfélykönyve (Hét, 1890 körül)
a kalácsot elhozták, majd este a vacsora megfelelő pontján (a fő fogások után, a vacsora vége felé) a vőfély bekonferálta és az asztalra tette. A kéziratban mégis egy szorosabb csoportban vannak ezek a versek, mert tematikai szempontból összetartoznak, és így talán könnyebb is megtalálni, illetve megtanulni. A ponyvafüzetek hatása a kéziratban nem jelentős. Öt szöveg esetében derült ki, hogy a Legújabb vőfények kötelessége (E típusú ponyva) valamelyik kiadásának egyik példányából merítették a verseket. Ezek sem szöveghű másolatok, hanem a folklorizálódás egy kezdeti szintjére eljutott, a változatképződés útján már elindult egyedi szövegvariánsok. Héti vőfélykönyv (Hét, 1890 körül) A gömöri Hét községben, a Héthy család hagyatékából gyűjtötte Bodgál Ferenc 1969- ben. A családtól egyéb iratok, főleg hivatali levelezés és több szerződés is került a miskolci Herman Ottó Múzeumba.334 Hét a Sajó völgyében, a Trianon utáni maradék Gömörben, Putnok szomszédságában fekszik. Folklorisztikai szempontból jól kutatott település, Ujváry Zoltán — akinek szülőfaluja ez a község — számos publikációt szentelt a helyi folklórtémáknak.335 Korszakunkban kicsiny falu, mindössze 289 lakosú, de saját református anyatemploma van. A vőfélykönyvet kézről kézre örökítő Héthy család a falu birtokosai közé tartozott.336 A kézirat egy házilag készített kicsiny füzet, álló formátumú, 10,5x17 cm méretű. Három egész és négy fél levél cérnával összefűzve, amely összesen 20 oldal terjedelmet jelent. Ebből az első 15 oldalon vannak a vőfélyversek, majd négy üres oldal következik, rajta utólagos ceruzás bejegyzések és számok a későbbi tulajdonostól. A kézirat datálásában kizárólag a leltárkönyvi adatokra hagyatkozhatunk, mert a füzetben egyetlen dedikáció, helységnév és évszám sem található. Ez rendhagyó jelenség, mert a kezemben megfordult összes többi 19. századi vőfélykönyv mindegyikében vannak a szerzőségre és a keletkezés körülményeire utaló személyes bejegyzések.337 Két név szerepel a versekben: Morvái István és Héthy János bátyám, mindketten mint vőlegények. Ezen kívül az utolsó két lapon lévő utólagos ceruzás bejegyzésekben olvashatjuk Héthy Dénes nevét, aki feltehetően a füzet későbbi birtokosa lehetett. A betűformák és az íráskép alapján Bodgál Ferenc 1890 körüli datálása hitelesnek látszik; én nem zárnám ki, hogy esetleg egy-két évtizeddel korábbi is lehet a kézirat. 334 HÓM NA 2247. 335 Egy későbbi népi kéziratos könyvet mutat be például UJVÁRY Z. 1960. 125. 336 FÉNYES E. 1851. II. 105. 337 Egyelőre nem bizonyítható, de valószínű, hogy a népi kéziratos könyvekben az idő előrehaladtával csökken a szerzők tudatossága. A Cigándról származó, összehasonlító vizsgálatban elemzett hét darab 20. századi kéziratos vőfélykönyvben szintén nem voltak nevek, évszámok, szerzőségre vagy szöveggazda-szerepre utaló bejegyzések. TÓTH A. 2014a. 234. 101
