Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Deli Illés tanító vőfélykönyve (Alacska, 1866) - Lengyel Kéroly vőfélykönyve (Kisgyőr, 1990-1881)

Lengyel Károly vőfélykönyve (Kisgyőr, 1880-1881)

Bodgál Ferenc kisgyőri terepmunkája során gyűjtötte össze a Lengyel család 19. századi kéziratos hagyatékát. Ezt a Kisgyőri kézirattal együtt 1965-ben helyezte el a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában. Ebben a hagyatékban, több más füzet, levél és peres irat között található Lengyel Károly vőfélykönyve, 1880—1881-ből.328 A kézirat álló formátumú, 16x23 cm méretű, és két különálló fűzött ívből áll. Az egyik ív négy levél (1-16. oldal), a másik ív két levél (17-24. oldal) terjedelmű.

A 9-21. oldalakon lévő verseket Lengyel Károly megszámozta, 5-től 25-ig. Ezeket nagy valószínűség szerint egyvégtében, vagy nagyon kis kihagyásokkal, rövid idő alatt másolta-írta le, mert az íráskép, a tinta színe, a vonalvastagság nagyon egységes. A szakaszt le is zárta egy dedikációval: Lengyel Károly írta 1881-ben. Ezek a szövegek az utolsó kettő kivételével tartalmilag és funkcionálisan is összefüggő bokrokat alkotnak, a lakodalom menetének megfelelő sorrendben. A kéziratnak ez a része forgatókönyv jellegű. A 22—24. oldalon lévő hosszú vers (A leányt kikérő a fektetésre) az 1. oldalon fejeződik be, és egy korábbi dedikációval zárul: Lengyel Károly írta ezt a verses könyvet 1880-ban. Ennek szerves folytatása — a 19. századi kisgyőri menyasszonyfektetés rendje szerint — a 2—4. oldalon olvasható Koszorúval mikor bemígy, így szólj című vers. E két szöveg valószínűleg két külön időpontban került a gyűjteménybe. A 4—6. oldalakon használt lila tinta sajnos elmosódott, megfakult, ezért ezek a részek csak töredékesen olvashatók. A 7. oldalra bejegyzett keresztelői vershez is tartozik egy névaláírás és keltezés: Kelt Kiss Győrben, 1881-ben. Lengyel Károly írta. A 8. oldalon visz- szatér a lila tintás fakult szövegkép, a 9. oldalon pedig 5-ös számmal megkezdődik a már említett összefüggő vőfélyvers-sorozat. A lapszámozás és a szövegek sorrendjének eltérése mellett feltűnő az is, hogy a lakodalom teljes szöveganyagának csak egy részét tartalmazza a kézirat. Olyan alapvető fontosságú szövegcsoportok hiányoznak, mint a hívogatok, tálalóversek, vacsora közben mondott lakodalmi mulatóversek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy ez a kézirat ebben a formában csak egy töredék, egy valamikori nagyobb és teljesebb vőfélykönyv másfél ívnyi maradéka csupán.

Lengyel Károly vőfélykönyvének kontextusához feltétlenül hozzátartozik, hogy a családtól (és személy szerint tőle is) számos egyéb kéziratos könyv maradt a hagyatékban. Az egyik egy gazdasági-pénzügyi napló, Lengyel Andrásné számadáskönyve, amely 1833-1892 közötti bejegyzéseket tartalmaz. Az 1830-as években Lengyel Sámuel János hadnagy kezdte meg a füzetet, amely főként pénzügyi elszámolást, emlékeztetőnek felírt összegeket, kölcsönöket, árendát, taksát, bérleti díjakat tartalmaz. Szerkezete rendkívül rendszertelen, sokféle kéz írásával és számtalan datálással, névbejegyzéssel találkozunk benne. Az sem kizárt, hogy eredetileg az erdőt kezelő községi közbirtokosság számadáskönyve volt, mert több helyütt vannak utalások favágásra, elszállított és eladott famennyiségekre vonatkozóan. Gyakran megjelenik benne a

328 HÓM NA 1530.

99