Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Deli Illés tanító vőfélykönyve (Alacska, 1866) - Lengyel Kéroly vőfélykönyve (Kisgyőr, 1990-1881)
könyvbe mindenki a saját kedve szerint, a maga által kiválasztott helyre, a saját magának fontos szövegeket jegyezte be, függetlenül az előzményektől. Egyetlen ponton, a II. és a III. rész határán találkozunk valamiféle szerkesztői tudatossággal, amikor az első vőfélyvers-füzér lezárul, és a következőtől egy üres oldal és egy vallásos vers választja el. Ez a családi-közösségi használat arra utal, hogy a vőfélykedés Kisgyőrben inkább az arra alkalmas férfiak rokoni-baráti feladatai közé tartozott, és nem hiva- tásos-félhivatásos specialisták tevékenysége volt. Ezt saját recens gyűjtéseim is alátámasztják: a 2003-ban elhunyt Bihari Lajostól, a legjobbnak tartott kisgyőri vőfélytől rendszeresen elkérték a szövegeit, amikor a rokonságban valaki vőfélységet vállalt. A 20. században mindvégig - egészen napjainkig - megmaradt az a hagyomány, hogy ezt a tisztséget elsősorban a rokonságból, baráti körből kellett betölteni.323 Deli Illés tanító vőfélykönyve (Alacska, 1866) Alacska Borsod vármegyében, a Bükk-hegység északi előterében, a Sajó-völgyből kiágazó kis oldalvölgyben, Sajószentpéter szomszédságában található. Lakossága a 19. század közepén 540 fő, majdnem színtiszta református.324 A 17. századtól vannak folyamatosan adataink a református egyházra vonatkozóan. Eleinte Berente leányegyháza, majd a 17. század második felétől önálló anyaegyház. 1665-től volt a falunak saját tanítója, és az egyházlátogatás idején Nagyváradon nyomtatott énekeskönyveket használtak.325 Deli Illés tanító neve és Alacska említése csupán a múzeumi leltárkönyvi adatokból tudható. A vőfélykönyvet 1990-ben Vida Gabriella gyűjtötte, a család egyik leszármazottja adta ajándékba a múzeumnak. A kéziratban egyetlen egy aláírás és dátum szerepel: január 866 Fodor Pál. Valószínűleg ő volt a szerző, és a nevezett tanító úr örököseitől került később a múzeum adattárába.326 Szép vonalvezetésű, jól olvasható, egységes és stabil kézírású, igényes kézirat. Mérete kifejezetten kicsi, mindössze 9,5x11,5 cm-es, fekvő elrendezésű, borító és címlap nélküli füzet, terjedelme 44 oldal. Mérete és formátuma arra utal, hogy zsebben hordott „puska” lehetett, amelyet a vőfély szükség esetén diszkréten elővehetett, feltűnés nélkül a keze ügyében tarthatott. Ez a vőfélykönyv a lakodalmi szöveganyagnak csak egy részét tartalmazza. A lakodalom forgatókönyvének második része, a vacsora és az azt követő szokásmozzanatok szövegei (mulatóversek, tálalóversek, koszorúköszöntés, fektető vers, táncra szólító versek stb.) hiányoznak belőle. Saját maga által adott belső számozása nincsen. A verseknek minden esetben van címe, aláhúzással kiemelve. 323 A hivatásos vőfélyekre és a rokoni-baráti alapon felkért alkalmi vőfélyekre vonatkozóan további 19-20. századi adatokat közöl nagy számban SZILÁGYI M. 2004. 327-347 324 FÉNYES E. 1851.1. 17. 325 DIENES D. 2001. 214. 326 HÓM NA 6183. 97
