Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - A Serényiek és a kegyuraság
lamikor az ezt közvetlenül megelőző években a várban egy kápolnát is épített, melyet - plébániaegyház nem lévén - több mint egy évszázadon keresztül közösségi templomként használtak a putnokiak, sőt feltehetően egy ideig a má- léiak is (bár az erre vonatkozó adatok sok esetben szintén ellentmondásosak). Az 1753. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv világosan rögzíti, hogy „a várkápolna, amely most az uradalom jóindulatából plébániaegyházul szolgál, méltó- ságos kisserényi Serényi Amand gróf kegyurasága alatt áll ”.440 1814-ben arról tétetik említés két alkalommal is, hogy a plébánia kegyúri jogát elhagyták, ezért a siralmas állapotban levő plébánia épületének felújítása reménytelen.441 Sőt, az ezt követő években az uradalom a konvenciós cselédek megváltása fejében is visszautasította a támogatás (párbér) fizetését.442 Úgy tűnik, ez a jövedelem több éven keresztül megterhelte a putnoki egyház és az uraság viszonyát, mert a párbér fizetését 1825-ben Nepomuki Jánosm is visz- szautasította arra hivatkozva, hogy ez másutt sem szokás, a rimaszombati plébánosnak sem adnak párbért és Dédesen sem szokás annak fizetése.443 1857-ben azt írják, hogy a putnoki plébániaegyháznak nincs kegyura, mivel szabad püspöki adományú plébániaegyházról van szó.444 Ám még ezekben az években is, amikor ugyan nem voltak kegyurak, sok támogatást nyújtottak a Serényiek a putnoki egyház számára. A putnoki kápolna romossága, elhanyagoltsága és szűkössége miatt 1816. augusztus 13-án Teleki Sámuel, a putnoki uradalom megbízottja levélben folyamodott a szabad alapítási joggal bíró püspökséghez új istenháza építésének ügyében. A célra az uradalom részéről felajánlotta, hogy a megroggyant kápolnát robotban szétbontatja, átadja az egyház részére a kápolnából ily módon kikerülő összes építőanyagot, ezen fölül juttat Dédesről ezer hordó oltott meszet, valamint adományoz egy telket a plébános kertje fölött, amin felépülhet az új templom. A hatóság a templom építését ugyan nem akarta megakadályozni, de a maga részéről semmiféle támogatást nem ígért.444 A helyzet siralmas volt, ezt az 1815. március elsején végzett helyszíni szemléről készült tudósítás - mely felovastatott a böjtmás hava (március) 13-án, Pelsőcön tartott megyei közgyűlésen - egyértelműen igazolja. A tudósítás szerint „a hat öl bőségű templom a 2200 hívő befogadására elégtelen. Mivel a templom falai nem új alapra, csupán a vár régi bástyáira lettek felhúzva, az épületnek semmi rendes formája nincs, az épületnek minden szöglete különbözőképpen, hol kintebb, hol beljebb áll, s mind a négy fala különböző hosszúságú. S mivel boltozata sincs, s a héjazat alatti kétlábnyi kőfal csak hely- lyel-közzel épített kőlábakkal van kipótolva, az eső és a hó bevervén a templom4411 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1753. Putnok. A szövegben említett Amand% Farkas55 lányának, Mária Erzsébetnek57 a férje. 441 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok. 442 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1824. Putnok (egybekötve az 1814. évivel). 443 Putnoki plébánia: Parókiális iratok, Nepomuki JánosnakUI 1825. szeptember 3- án, Putnokon kelt levele Mattyasovszky István putnoki plébánoshoz. 444 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1857. Putnok. 444 Putnoki plébánia: Parókiális iratok, levélmásolat. 115
