Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Gömör megyei telepítések

Vavro, Viszvecz, Zatkó (Zatskó, Zatykó).299 Néhány magyar nevet is felsorol, ezek a következők: Kurucz, Fejér, valamint egy németet: Fusz. A bizonytalanok közé sorolja a Jobbágy, Jakab és Sáfrány neveket, a két elsőről megjegyezve, hogy ezek a nevek bizonyára a korábbi Noviszedlák és Jakubko magyar alakjai lehetnek, a harmadikról feltételezi, hogy cigány etnikumú egyént takar.300 A felsorolt nevek közül több még a közelmúltban is megtalálható volt, il­letve napjainkban is fellelhető a faluban vagy a környező településeken. A la­kosság szlovák eredetének emlékét őrzik a Putnoki Római Katolikus Plébánia­hivatalban fellelhető anyakönyvek is. Ezeket áttanulmányozva az 1733-1743-as időszakban a következő családnevekkel találkozunk: Babicza, Bácsik, Béla- nyecz, Briginszky, Bruncsóczi, Brunza, Czibulka, Czigány, Csavojecz, Drahota, Facskovecz, Grégor, Havcsík, Haviar, Havnár, Hrvol, Hubík, Hubka, Jaku- bacska, Jakubík, Janiszko, Jókéi, Klenics, Kölnit, Kollár, Kondás, Koritár, Kri- vánszky, Kacséra, Kurics, Maczo, Novoszedlák, Oravecz, Petruszina, Podusel, Prészna, Sisák, Skadra, Szmisko, Sztrapko, Szrna, Tehlár, Vidra, Viszvétt, Wer- bova, Wrabell, Wrbík. Számos alkalommal sziléziai, lengyel vagy morva szár­mazásra vonatkozó bejegyzések is előfordulnak az anyakönyvekben, olykor ma­ga a név is utal az eredetre, mint pl. a Záblaczká, Belanyecz, Csicsman, Csics- manyecz családnevek esetében.301 Érdekességként áttanulmányoztuk Csicsmány település születési anyaköny­vének első kötetét. Csicsmányban a telepítés idején még nem anyakönyveztek, a születési anyakönyvet csak 1788-ban kezdték el vezetni. De így is számos azo­nos vagy közel azonos hangzású névvel találkozunk, mint amelyeket Máié ese­tében megismertünk: Brindza, Bácsik (1788), Bruncza, Gregor, Kohut(t), Novo- sedlák, Podussel, Piess, Skadra, Schkadra, Smiesko, Szmjessko (1789), Brin- gyiszko, Jokel,302 A tervszerű telepítési akció eredményeként az 1740-es pestisjárvány pusztí­tásai ellenére 1773-ra a lakosság valamelyes szaporodását jegyezték fel.303 Máié lakossága részére a földesúr szlovák ispánt és intézőt rendelt Putnokra. Az ura­dalmi igazgatás és a számadások az 1730-40-es években szlovák nyelvűek vol­tak, ugyanis így sokkal eredményesebben meg lehetett tartani az új telepeseket. A siker nem is maradt el, Máiéban 1773-ban 51 név közül 45, vagyis 88% szlo­vák eredetű.304 A máiéi telepesek mindannyian úrbéres parasztok lettek. Családonként 18 hold szántót, valamint megfelelő legelőt és kaszálót osztottak szét közöttük. Sok összetűzésre került azonban sor az idegenek és a magyar környezet között, kü­299 ILA Bálint 1946. 8. 300 ILA Bálint 1946. 8. 301 A putnoki anyakönyvekben fellelhető 18. századi családnevek elemzését lásd BODNÁR Mónika 2012. 302 SOA v B: születési anyakönyv Cicmany, inv. c. (lelt. sz.) 112. 303 ILA Bálint 1946. 5. 304 ILA Bálint 1976.454. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom