Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Gömör megyei telepítések
A természetes szaporodás és az önkéntes beköltözés együttvéve sem hozhatta kellőképpen helyre a népesség számában a törökök és a háborús idők, s az azt követő pestisjárvány okozta veszteségeket. Ezért maguk a birtokosok, a földesurak igyekeztek pótolni a megfogyatkozott munkaerőt. Tették ezt tudatos telepítések révén, részben országon belüli belső átköltöztetéssel, részben a monarchián túlról szervezett betelepítésekkel. Mindezek eredményeképpen olyan mértékben megszaporodott az ország lakossága, hogy a II. József által 1784-85- ben végrehajtott népszámlálás eredményei a bécsi kormánynak is meglepetést okoztak.289 A lakosság száma több mint két és félszeresére gyarapodott, megközelítette a háromszorosát annak, mint amennyi a szatmári béke előtti időszakban volt.290 Ehhez a maguk módján a Serényiek is hozzájárultak, ugyanis ők is éltek a telepítés adta lehetőségekkel mind morvaországi, mind magyarországi birtokaik tekintetében. Példának okáért Gábor 45 az 1648-ban megvásárolt milotici uradalomba az elkövetkezendő nyolc esztendőben, tehát 1648-1656 között a szvetlói uradalomból telepített mintegy nyolcvan morva-szlovák családot, a teljesen elnéptelenedett skoronici birtokra a Novy Jicín melletti Kunvaldból (ma Kunín) hozott német telepeseket.291 Gömör megyei telepítések A Serényi család birtokain - Putnok egy része, valamint Máié a hozzátartozó pusztákkal (Pogony, Miklós, Pást, Lódomb) és a borsodi Dédes a hozzá tartozó néhány faluval - a 17. század végére jócskán megfogyatkozott a jobbágyság száma. Ilyen körülmények között elengedhetetlenné vált a munkaképes lakosság pótlása. Ám hogy ez nem ment minden nehézség nélkül és nem volt egyszerű, erre az is következtetni enged, hogy 1701-ben Andrássy Péter (András46 özvegyének, Orlay Borbálának a férje, tehát Farkas55 nevelőapja) be akarta népesíteni Pogonyt, de nem tudta, mivel senki sem jelentkezett. Az új otthont keresők inkább alföldi városokba igyekeztek.292 A telepítés Máiét, Putnokot és Dédest is érintette. Jelen értekezés részletesen csupán a két elsővel foglalkozik, Dédes csak érintőlegesen kerül szóba, de erről is elmondható, hogy a Serényiek elsősorban morva kézműveseket telepítettek oda.293 Ez utóbbi egyébként már nem Gömörben, hanem a borsodi részeken fekszik. Máié elnevezése személynévi eredetű, a szláv Malej b, Malimir stb. kicsinyített alakváltozata. A település a Hanvák birtokába, majd királyi adományként - kb. a XIII. század elején - a Putnoky család tulajdonába került, ekkor indult nagyobb fejlődésnek. 1560 körül a vidék török pusztítások következtében ha289 WELLMANN Imre 1989. 72. 290 WELLMANN Imre 1989. 80. 291 BOCKOVÁ Miroslava - SELUCKÁ Veronika, 2003. 15,22. 292 ILA Bálint 1976. 380. 293 EFL: Canonica visitatio 1829. Dédes. 92
