Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
Összegzés
ÖSSZEGZÉS Bár a hagyományos néprajzkutatás mindeddig nem tekintette feladatának az arisztokráciával való foglalkozást, reményeim szerint ez a könyv meggyőzi olvasóit ennek fontosságáról. Az arisztokrácia ugyanis egészen a második világháború végéig olyan mély nyomot hagyott a népéletben, annyira meghatározta egy-egy térség, település történetét, lakóinak életét, gazdasági, kulturális viszonyait, hogy ezek mellett a néprajztudomány sem mehet el úgy, hogy ne vegyen róluk tudomást. Közel húszéves kutatómunka eredményeként született meg ez a könyv, melynek legfőbb hozadékai a következő pontokban foglalhatók össze: Az értekezés a néprajzi kutatás egy eddig figyelmen kívül hagyott területére irányítja rá a figyelmet. Elkészült a kisserényi gróf Serényi család genealógiája, melynek rövid családtörténeti összegzése részét képezi ennek a könyvnek. Ezzel együtt összegzést nyújt a család magyarországi birtoklására vonatkozóan, ezáltal azok időben és térben is áttekinthetőkké válnak. Ezek ismeretében jobban megismerhető a putnoki uradalom helye és szerepe a Serényi család szerteágazó birtokrendszerén belül. Ila Bálint kutatásai nyomán eddig is tudtuk, hogy a Serényieknek jelentős érdemei vannak a térség 18. századi újratelepítésében. 1707-től évtizedeken keresztül, gyakorlatilag a 18. század első felében végig folytak a telepítések, s ennek nyomán lényegesen megváltozott a térség etnikai összetétele. Az etnikai viszonyokban végbement változások nyomon követése, valamint a tiszta szlovák településként jellemezhető Máié (Serényfalva) asszimilációs folyamatának és etnikai identitása alakulásának leírása új hozadéka az értekezésnek. Egyértelműen igazolást nyert, hogy Putnokon és Máién a katolikus egyház újraalapítása szorosan összefügg a Serényiek nevével. A dolgozat áttekintést ad a putnoki katolikus egyház történetéről, szól a reformációról, majd az ellenreformációról, megemlékezik az ellenreformáció során a tágabb térségben is hí- ressé-hírhedtté vált Herkó páterről. Szól a putnoki katolikus egyház eltörléséről, majd az 1733. évi, Farkas55 általi újraalapításáról, s mindazokról az egyházi életet segítő törekvésekről, melyeket az egyházalapító és utódai kifejtettek. Tisztázza a kegyuraság kérdését a putnoki templom vonatkozásában. Röviden ösz- szegzi a grófi család festőjének, a német származású, de Eperjesen letelepedett Max Kurthnak a Putnokon végzett templom- és portréfestői tevékenységét. Számba veszi a Serényi család egyes tagjaival összefüggésbe hozható, a térségben talál-ható szakrális kisemlékeket, nyomon követi ezek történetét és a katolikus lakosság életében betöltött szerepét. A Serényieknek a katolikus egyház újraalapítása mellett a katolikus iskola megalapításában, valamint további működésének támogatásában is szerepük volt. Béláéi iskolaszéki tagként, később a római katolikus iskolaszék világi el283