Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - A család más ágbeli tagjai a népi emlékezetben
A gyújtogatást követően a média pillanatok alatt hírt adott az eseményről. Elsősorban a szlovák sajtót és közvéleményt mozgatta meg a történet, de nem maradt érintetlen a magyar média sem. Sokan előbb csak áprilisi tréfának hitték a dolgot, de rövidesen bebizonyosodott, sajnos szó sincs tréfáról, a hírek a valóságot mondják. Több szlovák internetes hírportálon megjelent fényképes tudósítást követően olvasói kommentárok tucatja jelent meg. A legtöbben elítélték, őrült tettnek minősítették a gyújtogatást. Mások az egyház elleni támadást vélték benne felfedezni. Legtöbb hozzászóló az őrült gyújtogatót szidta és válogatott büntetések kiszabását javasolta részére. De akadtak más vélemények is. Akadtak olyanok is, akik szerint nemcsak a gyújtogató hibáztatható, hanem azok is, akik ennyire védték (vagy nem védték) a környező lakosság jótevőjének földi maradványait, hogy bárki szabadon, felügyelet nélkül bemehetett a kápolnába, csak a kulcsot kellett elkérnie a közeli cukrászdából. Mások olyan véleményeket is megfogalmaztak, hogy nemcsak a gyújtogatás számít kegyeletsértésnek, hanem az is, hogy egy több száz éve halott asszony földi maradványait közszemlére teszik ki, mint egy múzeumi tárgyat. Zsófia kultusza az esemény után ugrásszerűen tovább nőtt. Ennek egyik oka maga a gyújtogatás volt, hogy a sajtó napról napra hozta az üggyel kapcsolatos újabb híreket. Másik oka pedig születésének 400 évfordulója, amire a gyújtogatás ténye miatt még nagyobb számban és még intenzívebben figyelt a közvélemény. A jubileumi ünnepségre már a gyújtogatást megelőzően is készült a falu, de ilyen előzmények után sokkal nagyobb figyelem kísérte az eseményeket, mint történt volna egyébként. A rendezvényre Zsófia születése után napra pontosan 400 évvel, 2009. június 2-án került sor. Az ünnepi program szentmisével kezdődött, melynek során a zsolnai egyházmegyében kihirdetésre került a Bosnyák Zsófia Emlékév. Az egyházi vezetők ez által még inkább példaképül kívánták állítani Zsófia személyét, önfeláldozó és hősi életét a hívő feleségek és anyák számára. A templom kápolnájában az újonnan odahelyezett fémkoporsó fölé korabeli szabású, de újonnan varrt ruhát akasztottak. Eredetileg ebbe a ruhába szerették volna a múmiát öltöztetni, de az ismert események miatt erre már nem kerülhetett sor. A szentmise után apró kalácsféleségeket, úgynevezett bosnyáko- kat osztogattak a jelenlevők részére, ezzel emlékeztek arra, hogy annak idején Zsófia is ilyeneket osztogatott a rászoruló szegényeknek. Ezt követően a róla elnevezett általános iskolában került sor az ezen alkalomra kibocsájtott új, Bosnyák Zsófia arcképét, a háttérben Sztrecsnó várát ábrázoló 80 centes postabélyeg bemutatására.^" s55 Internetes források: Bosnyák Zsófia - újságcikk 5. 256
