Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - A család más ágbeli tagjai a népi emlékezetben
A család más ágbeli tagjai a népi emlékezetben Kutatásaim során találkoztam néhány olyan történettel, melyek nem a put- noki ághoz kötődnek, viszont néprajzi szempontból rendkívül érdekesek. Mivel néprajzi munkák általában nem foglalkoznak az arisztokráciával, történeti munkákban pedig ezeknek a történeteknek általában nincs helyük, a putnoki ágra való visszaemlékezések után ezeket közlöm, majd történeti hátterüket is ismertetem. A legkorábbi időbe visszanyúló történet a 16. században élt Mihály34 személyéhez kötődik, aki Boldogkő uraként határvitába keveredett a szomszédos vizsolyi uraságokkal, s ez a határvita mintegy hetven évvel később, több gazdaváltást követően még 1682-ben is aktuális volt, ezért kerülhetett lejegyzésre a várról (ill. uradalomról) készült inventáriumban. Egy másik történet egy 1718-as dokumentumban maradt fenn, de ez is sokkal korábbi eseményre utal. Konkrétan arra, hogy a zábláti kastély nyugalmát, főleg éjszakánként, kóborló lelkek zavarták, s ennek megfékezésére a tulajdonosok, Pál44 és felesége, Tersztyánszky Klára - Lippay érsek idejében - kápolnát építettek. A történetek között vannak olyanok is, melyek csak áttételesen kötődnek a Serényiekhez. Ezek közül az egyiknek a lőcsei fehér asszonyként ismert Korponay Jánosné Géczy Julianna, a másiknak pedig Bosnyák Zsófia a főszereplője. Természetesen mindkét történetnek vannak „serényis” vonatkozásai is. Határviták a boldogkői szőlőhegyen Egy érdekes határvitáról szóló feljegyzés maradt ránk a boldogkői várnak 1682. évi inventáriumában.833 Ez az inventárium az új tulajdonos, Szelepcsényi György esztergomi érsek, Magyarország prímása megrendelésére készült, mert ekkor vásárolta meg az uradalmat a Palocsay Horváth családtól. A határvillongásról szóló történetet 1682-ben Torma Bálint 62 és Tóth Gergely 68 éves idős emberek elmondása alapján jegyezték le, akik azt öregatyjuktól és más öreg emberektől hallották. A történet azt meséli el, hogy a boldogkői hajdúk megöltek egy vizsolyi embert a Felsőőr-hegy aljában, mely helyet Kopasznak nevezték a parasztok és a mai napig is annak hívják. Erre válaszul a vizsolyi ura- ságok, Magócsy és Alaghy urak elfoglalták a Felsőőr-hegynek az arkai takaró- úttól északi irányba eső egyik darabját, az alatta levő földekkel és a pálházi halastóval együtt. Ám mivel a vizsolyi urak hatalmasabbak voltak a boldogkői uraknál, a foglalással mind beljebb és beljebb mentek, lassan elfoglalták a Bánhegy alatt levő szőlőket és földeket is. Ezeken a helyeken Mihály34 életében még virágzó szőlőgazdaság folyt, de állandósultak a határvillongások, foglalások és pusztítások. Nemcsak ő, de a későbbi tulajdonosok - özvegy Kendy Ist833 Az inventárium eredetije a boldogkői plébánián található, fotómásolata a HÓM Régészeti Adattárában is megvan. (HÓM Rég. A.: 33.). 249
