Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Nepomuki János153 és családjához kapcsolódó történetek
lékszik vissza: „Egy hétköznapi kora ebéd után történt, ha nem tévedek 1951 vagy 52-ben ... azon a bizonyos napon ebéd után Édesanyám lement a konyhakertbe dolgozgatni, közben az egy szem lovacskánk, a muraközi Berci a réten legelészett. Aztán gondolt egyet és beballagott a konyhakert végén lévő lucernásba. Édesanyám észrevette, de sajnos hátulról csöndben megközelítette és egy vesszővel rápaskolt. Az egyébként bárány-szelíd ló megijedve kirúgott a hátsó két lábával, pont Mami arcába. Állítólag az volt az isteni szerencse, hogy még nem teljesen kinyújtott lábakkal érte Mamit a rúgás, mert az végzetes lehetett volna. ... Igen erős agyrázkódása volt, koponyarepedés melyet napokon keresztül jegeltek, hogy a kisagy be ne csípődjön. Ezeket akkor mind-mind megjegyeztem, azóta sem tudom elfelejteni a kifejezéseket. Ha jól emlékszem közel egy hónapot töltött Édesanyánk a kórházban, miután hazatért, még kb. két évig az ízeket nem érezte. Tehát ha főzött, mert igazán remekül főzött, segített a Nagyi az ízesítéseknél. Aztán hála Istennek szinte tökéletesen rendbejött, persze az orrán véglegesen meglátszottak a forradások, a fogai is szinte mind kihullottak, de ezeken kívül visszajött a régi jókedve, énekelgetett sokat, mint azelőtt, szóval egy igazi erős-túlélő típusú asszony volt! ”771 * 773 A birtok bérleti szerződési idejének lejárta után, 1943 körül megvásárolták a bánrévei birtokot és kastélyt, ahová rövid időn belül átköltöztek.774 1944 decemberében, a front közeledtével elmenekültek, nem akarták bevárni az orosz katonák érkezését. , A mikor közeledett a front a jószágaikat (tyúkok, disznók) mind levágták, szétosztották a falusiak között. ”775 A 2. világháborút követő rendszerváltás következtében birtokuktól megfosztották őket. Az érvényben lévő törvény értelmében 1 hold maradt a család tulajdonában és használatában. A téeszesítés időszakában a családi használatban megmaradt földön a grófné gazdálkodott, Nepomuki János,53 kényszerűségből szintén beállt a TSz-be, ott végzett fizikai munkát.77'1 Mezőőrként ment onnan nyugdíjba.777 A széthordott javak visszaszerzése „ 1945 tavaszán, ahogy elment a front, jött hozzánk Naprágyba János gróf, mert az udvarunkon volt a szekere. Az oroszok valamit hoztak rajta, itt lepakolták róla, aztán a szekeret itt hagyták. Apuka akkor községi bíró volt. Visszaadta János grófnak a szekeret. A nyomorék gróf felesége is volt nálunk 1945 tava771 Publikálatlan kéziratok: Serényi János Pál 3-4. 4 Testvére, Miklós^ 1940-re (GMA: Serényi Miklós 355.), fia, János Pál,60 1943-ra emlékszik (vö. BODNÁR Mónika, 2001a (2002). 199. A bánréveiek emlékezetében is 1943 él. Ez a valószínűbb, mert 1923-1943 között bérleti szerződése volt a put- noki birtokra. 775 Gyalai Bálintné Horváth Anna adatközlése. 776 GMA: Serényi Miklós 355. 777 HÓM HTD: Molnár Mihály 15. 233
