Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla131 és felesége személyéhez kapcsolódó történetek

felett a kőbe faragott családi címer volt látható.72’ Ez az oldalbejárat ma már nincs meg, be lett falazva, ma a sekrestyén keresztül lehet feljutni az oratórium­ba. Az oratórium falán egy impozáns freskó látható, Max Kurth (Kurth Miksa) eperjesi festőművész alkotása. A freskón Pálma grófnét Árpád-házi szent Er­zsébet személyében ábrázolja a festő, a mellette álló páncélos lovag személyé­ben pedig a férjét, Bélát131 ismerhetjük fel.723 724 Freskók és oltárkép a putnoki templomban A putnoki római katolikus templom oltárképét és az oratóriumi freskót Max Kurth készítette. A főoltár Szentháromságot ábrázoló festményéről a következő­ket írja az egyház krónikása: „A főoltár kép művészi, de nem ismer rá senki, hogy a Trinitast ábrázolja. Az arcok rajta 'egyéniek ’. Lehet, hogy élőket ábrá­zolnak. A Gróffestője volt a művész. ”12~ Hát bizony, feltételezése nagyon is helyt­állónak tűnik. A helyi emlékezet szerint ugyanis a jobb oldali fehér ruhás, sza­kállas, ősz hajú alakban Lászlót^ ismerhetjük fel, s úgyszintén látható a képen, baloldalon, az alsó részen, bordó köntösben, a család egyik intézője, Laki bá­csi.'26 Az oratóriumban fellelhető freskón Árpád-házi Szent Erzsébet személyé­ben Béláné|3i Kövér Pálmát festette meg a művész, a mellette álló páncélos lo­vag pedig magát Bélától ábrázolja. Az emlékezet szerint volt egy másik freskó is a templomban, a sekrestye bejárata felett, az egy csatát ábrázolt, a bécsi csatát a törökök ellen, ahol kitüntette magát az egyik Serényi családtag.727 Ez utóbbi ábrázolás valószínűleg nem is freskó volt, hanem olajkép. A helyiek szerint az 1955. évi templomtüz áldozata lett, ám valószínűnek tűnik, hogy nem semmi­sült meg, hanem bekerült a Herman Ottó Múzeumba, de sajnos napjainkra nyoma veszett.728 729 Kurth bibliai és egyéb vallási témájú képeinek egy része templomi falfest­mények formájában maradt ránk, melyeken több esetben korának személyisége­it is megörökítette. Ilyen például az Abaúj megyei Makranc (Mokrance, Szlová­kia) templomában a torony alatt, a templom előterében található két falfest­mény, melyek 1924-ből valók. Az elsőn Magócsi Endre szepsi és makranci plé­bánost, a templom építtetőjét ábrázolja, amint átveszi a templom terveit, a mási­kon Fischer-Colbrie püspök látható, amint megszenteli a templomot. 26 E mun­723 Az eredeti és a róla készült másolat is a Gömöri Múzeumban látható. 724 Cserhalmi Margit adatközlése. 725 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 37. 726 „Laki bácsi után Keresztesi volt az intéző. " (Cserhalmi Margit adatközlése.) 727 Az adatközlő úgy tudja, hogy ebben a csatában való helytállásért kapták a Se- rényiek a grófi címet. (Cserhalmi Margit adatközlése.) 728 Egy korábbi fejezetben már említett képről, a történeti gyűjtemény 60.144.1. leltári számot viselő tételéről van szó. 729 HALÁSZ Péter 2002. 47. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom