Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - László117, felesége és leánya személyéhez kapcsolódó történetek
Ludmilla története A Putnokon letelepedő Lászlóin középső leánya Ludmilla Alojsiai27 volt. Róla a következő történetet őrizte meg az emlékezet: „ Családunk régi, református, putnoki, köznemesi család volt. Nagyapámtól hallottam azt a családi történetet, miszerint Ludmilla és családunk egyik tagja fiatal korukban egymásba szerettek. A bimbódzó, rangon aluli szerelmet László, Ludmilla apja nem nézte jó szemmel, tiltotta őket egymástól. Am a szerelmesek a zord atyai tiltás ellenére is találkoztak. Ezért László a fiatalembert testi erőszakkal próbálta eltiltani a lánytól, megverette, de ez olyan szerencsétlen kimenetelű lett, hogy a fiatalember belehalt sérüléseibe. Ezek után lányát Angliába kiHdte.”69' Ludmilláról^ születési idejét leszámítva sokáig alig találtunk valami adatot. Születési időpontba is bizonytalan. A genealógiai irodalom szerint 1858. április 17-én született/’’2 A putnoki anyakönyv tanúsága szerint ez néhány nappal később, április 21-én történt, Putnokon. Keresztelésére ugyanott, április 22-én került sor, keresztszülei voltak Bubna Ferdinánd és Serényi szül. Eötvös Aloj- zia, vagyis anyai nagyapja és apai nagyanyja.69’ Ám ezt követően szinte nyomtalanul eltűnt, sokáig csak azt tudtuk róla, hogy 1881 -ben még biztosan élt, 1919- ben viszont nagy valószínűséggel már nem. 4 Ám a további kutatások azt valószínűsítik, hogy Ludmilla^ Putnokról nem Angliába, hanem Morvaországba került. Erre abból következtetünk, hogy 1893. évi forrásokban „kaiserliche und königliche Stiftsdamé”, illeteve „császári és királyi alapítványi hölgy'-ként szerepel.691 692 693 694 695 Egy 20. század eleji forrásban pedig „Ehrenstiftsdame zu Maria Schul in Brünri” adatok olvashatók a neve mellett.696 1909-ben viszont már ismét Magyarországon találjuk, Förster Ottó országgyűlési képviselő feleségeként.697 Förster Ottó első feleségét, rábadoroszlói és rumi Rumy Máriát 1890. július 25-én veszítette el, akit a Rumyak Vas megyei, balozsai családi sírboltjában helyeztek örök nyugalomra. Halálát követően maga után hagyta nemcsak özvegy férjét, de három árváját, Mariskát, Miklóst és Ottót is.698 691 Adatközlő: Fazekas György. 692 GUDENUS János József 3. köt. 304. 693 BODNÁR Mónika 2001a (2002). 197. 694 Balogh Béla, Putnok monográfűsa a következőket írja 1881-ben: „Gróf Serényi László úrnak három leánya, s három fia van: Anna, Ludmilla és Margit, s János, István és Béla” (BALOGH Béla, 1894. 132.) Testvére. Béla13i 1919. évi gyászjelentésén viszont nem szerepel a neve a többi családtag neve mellett (BODNÁR Mónika 2001a. [2002], 195-196.), feltehetően azért, mert akkor már nem élt. 695 Internetes források: Gyászjelentések, Serényi család (Lászlóin). 696 WITTING, Johann Baptist 1918. 136. 697 Testvére, István, 30 gyászjelentésén „Förster Ottóné szül. gróf Serényi Ludmilla ” néven szerepel. (Internetes források: Gyászjelentések, Serényi család [István, 3il]). 698 Internetes források: Gyászjelentések, Förster család (Förster Ottóné szül. Rába- Doroszlói Rumi Rumy Mária). 213
