Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - A téglagyár

ból származók hívták esküvői tanúnak (Simsalik, Chromnik családnevűek), talán nem tévedünk, amikor azt feltételezzük, hogy ő maga is Morvaországból érkezett Putnokra, akit népes családjával együtt a Serényiek azért telepítettek ide, hogy meghonosítsák a sörfőzést

.633 S hogy egy bizonyos ideig folyt ilyen tevékenység Putnokon, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egykori Serényi uradalom egyik gazdasági épületegyüttesét a mai napig serházként ismerik és emlegetik a városka lakói. S ezt a megnevezést tekintem a második közvetett bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy egykor a putnoki uradalomban sörfőzéssel foglalkoztak.

Magának a sörfőzésnek a közvetlen emléke már rég nem él Putnokon. A vidéken nem volt nagy hagyománya a sörfogyasztásnak, a magyar inkább borivó nemzet (volt). Igaz, a telepesek között sok volt az idegen elem, ennek ellenére valószínűleg nem lehetett túlságosan hosszú életű gazdasági tevékenység a sörfőzés Putnokon. Balogh Béla is csupán egyetlen alkalommal tesz róla említést a

19. századvégén megjelent monográfiájában, mégpedig abban az összefüggésben, hogy az 1815-1822 között lezajlott birtokarányosítási eljárás eredményeképpen a grófi nemzetség két kocsma, egy serház és egy mészárszék felállításának jogát nyerte, a többi nemesi birtokosok együttesen ugyanennyit állíthattak.634 635 636 637 A Serényiek serháza egy ideig - feltételezhetően az 1730-as évektől kezdődően működött, de hogy meddig, az továbbra is megválaszolatlan kérdés.6" Arra vonatkozóan pedig, hogy a többi nemes is gyakorolta ezt a jogát, Bél Mátyás leírása szolgál bizonyságul.6'6 Béla13, talán erre a régi hagyományra is gondolva akart állami sörgyárat létesíteni kedves városában.6’7

A Serfőző családnév egyébként ma is ismert Putnokon, bár azt csak részletes genealógiai kutatásokkal lehetne bizonyítani, hogy tényleg a morva sörfőzők leszármazottairól van szó. Az egykor szebb időket megélt serház ma is régi nevét viseli, bár dupla U alakú épületei a második világháborút követő időszak óta szociális bérlakásokként szolgálnak, rászoruló cigány családok élnek bennük.

A téglagyár

A Lászlóid által alapított mintagazdaságnak volt egy téglaégetője is, melyben téglát és cserépzsindelyt gyártottak, az 1860-as években jobbára csak uradalmi szükségletekre, csak kevés hányada került értékesítésre. Kellett is a sok tégla a nagy uradalomban, hiszen a cselédházak, gazdasági épületek építése sok építőanyag szükséglettel járt. Ezek mindegyike szilárd anyagból (téglából)

633 BODNÁR Mónika 2012. 177-178.

634 BALOGH Béla 1894. 122-123.

635 Az 1860-as években már bizonyosan nem működött, ugyanis egy 1868-as forrás a mintagazdaság mellett csupán a téglagyárról tesz említést, a sörfőzésről nem. (Vő.: BAT1ZFALVY Sámuel - RÓZSAY József szerk. 1868.)

636 BÉL Mátyás 1992. 86.

637 P. KÁLNICZKY Vilma 1942. 62.

178