Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - Szőlészet és borászat
nek, a királdi szénbányák Putnokon megtelepedett igazgatójának példája is, aki szintén virágzó szőlészetet gondozott.624 A szőlészet és borászat fellendülésével párhuzamosan gombamód megszaporodott a putnoki pincék és borházak száma. Voltak, akik a szőlőbirtokukon építettek borházat, ez különösen a nagyobb területtel rendelkező gazdaságokra volt jellemző. Akik kisebb szőlőgazdasággal bírtak, inkább a település határában, vagy ahhoz közel, a szőlőhegy felé vezető úton építettek pincét és borházat. Szinte egy új településrész született ez által, a Pincesor. Ennek állít emléket a putnoki születésű Tóth Ede népszínműíró „A falu rossza“ című népszínművében. Ám két-három évtizeddel később, a 20. század legelején már múlt időben írnak a putnoki szőlőkről: ,JPutnok a múlt században híres bortermelő hely volt. Dienesfalva nevű szőlőterületén 500 hold termő szőlője volt, míg a filoxéra el nem pusztította.”625 Nemcsak Putnok, gyakorlatilag egész Magyarország virágzó szőlőkultúráját elpusztította a 19. század végén rohamosan és szinte megállíthatatlanul terjedő filoxérafertőzés. A fdoxéra valójában a szőlőgyökeret megtámadó állati kártevő, tetű, mely az amerikai kontinensről származik. Egész Európában pusztított, Magyarországon először 1875-ben észlelték. A termőszőlők mintegy 2/3 része áldozatul esett a pusztításnak.626 Köztük a putnoki szőlők is. A károk mérséklésére és az elpusztult szőlőültetvények újratelepítésére olyan törvény született, amely rendelkezett az alany- és oltvány előállító telepek létesítéséről és az új technológiák tanfolyamokon való oktatásáról. Ilyen előzmények után hozta létre Béláéi Putnokon az úgynevezett kertgazdasági tanszéket. A kertgazdasági tanszéket Béláéi 1905-ben saját fölbirtokának egy részén alakította ki. Ennek az intézménynek elsődleges feladata az volt, hogy a filoxéra miatt kipusztult gömöri szőlőültetvények pótlására szőlőoltványokat biztosítson. A szőlőoltványok mellett gyümölcsfa csemetéket is biztosított a gazdák részére. Ám ezen elsődleges feladata mellett egy másik feladatot is teljesített, fontos szerepet vállalt a térség kertészkedő, szőlőtermelő gazdáinak képzésében, amint erről már fentebb esett szó. Béla13i az intézetet putnoki birtokának legjobb minőségű, legtermékenyebb, belterjes kertészeti művelésre alkalmas szántóföldjén alakította ki. Ez a 68.000 m2-es terület helyileg a mai Bajcsy-Zsilinszky út - Vásártéri utca - Báthory utca és a gimnázium keleti kerítésvonala által határolt részen volt. Napjainkban a mezőgazdasági szakközépiskola impozáns épületegyüttese áll rajta, bár egyes részei már nem tartoznak az intézményhez. A kertgazdasági tanszéken a munka Szlávik Endre igazgató vezetésével folyt. Az oltványelőállító munka a kertészeti tanszék épületeiben zajlott. Az akkor még egyszintes, manapság középső épületként emlegetett épület világos helyiségei alkalmasak voltak az oltványkészítő munka végzésére, az alagsori pince pedig a vesszők és oltványok tárolására. Az oltványiskola az épületek 624 BODNÁR Mónika é. n. (2001). 12-13. 625 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 82. 626 ORTUTAY Gyula 1979. 163-164. 175
