Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
8. A Serényiek és az oktatás - A leánynevelő intézet
napközi otthonában került sor. 1912-től vándortanfolyamokat szerveztek. Évente három alkalommal került rá sor, részben Putnokon, részben a környező falvakban. Az iskola alapítását valójában 1913-ra datálják, ebben az évben nyitották meg az egyéves háztartási iskolát, ahol összesen 24 tanuló, közülük 12 bejáró és 12 bentlakó, kezdte meg tanulmányait.560 Ekkor már rendelkezésre állt a tanépület és a háztartási épület, mert azokban az előzőekben bemutatott gazdaképzés, illetve a későbbiekben, a gazdasági életet taglaló fejezetben bemutatásra kerülő kertgazdasági tanszék működött. Az iskolába a növendékeket elemi népiskolai végzettséggel vették fel.561 Ebben az iskolatípusban Béláéi elképzelései szerint elsősorban a közép- és kisbirtokos parasztcsaládok lányainak képzése folyt volna. Azonban a háború miatt megcsappant a paraszti származású tanulók száma, mivel az apák, fivérek frontra való távozása következtében otthon volt szükség a munkaerőre.562 Ráadásul az új országhatár sem kedvezett, mert míg korábban voltak pl. rimaszécsi, lénártfalvi növendékek, az új határ megvonása miatt ők elmaradtak, tehát ezáltal csökkent a beiskolázási terület.563 Pedig Béláéi mindent megtett a tanfolyamok népszerűsítése érdekében. A munkába bevonta a köztiszteletben álló putnoki református lelkész, Kálniczky Endre leányát, Kálniczky Vilmát is, akit — hogy az iskolát jó szívvel ajánlhassa — a földművelési minisztérium megbízásával kéthetes németországi tanulmányútra küldött, hogy a helyszínen tanulmányozhassa az ottani háztartási iskolák működését. Kálniczky Vilma ezt követően tizenegy évig elnöki szerepet töltött be az iskolánál.564 1924-ben az egyéves helyett hároméves képzést vezettek be. Ekkorra elkészült a Kopeczky Raul által tervezett kétemeletes tanulóotthon (a mai főépület), emeletes lett az addig földszintes tanépület (a mai középső épület).565 566 Ez az impozáns épületegyüttes napjainkban a mezőgazdasági szakiskolának ad otthont. Ettől kezdve a tanulók legnagyobb része bentlakó volt, az intézmény országos beiskolázásúnak számított. Az 1930-1940-es években 21 megyéből volt növendéke. Származásuk szerint főleg kis-, közép- és nagybirtokos szülök, valamint tisztviselők gyermekei tanultak az iskolában.556 Az intézet a földművelés- ügyi minisztérium fennhatósága alá tartozott. Célja az volt, hogy a lányokat valláserkölcsi és hazafias nevelésben, valamint az általános tárgyakon túl gazdasági, kertészeti és háztartási elméleti és gyakorlati oktatásban részesítse. Az intézetbe azok nyertek felvételt, akik sikerrel elvégezték a középiskola vagy polgári iskola legalább négy évfolyamát. A növendékek a tanárnők vezetése és felügyelete mellett részt vettek az intézet gazdasági és az intemátus (kollégium) háztartási munkáiban. A gyakorlati munka célja az elméleti oktatás kiegészítése volt. 560 KNÉZY Judit 2008. 494. 561 CSÍKI László szerk. 1941.48. 562 KNÉZY Judit 2008. 494. 563 ANDOK György 2010. 21. 564 P. KÁLNICZKY Vilma 1942. 61. 565 GMA: Molnár Etelka. 566 GMA: Molnár Etelka. 154
