Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - A Serényiek és a reformátusság
sós anyák” szervezték.510 Az Újtelep nevű településrészt 1920 után alakították ki, a földreformot követő földosztást követően. Az újtelepi 3-4 utca asszonyai szerveződtek össze, mentek el az ún. Veres kereszthez. Általában délután, estefelé vonultak ki a kereszthez. Egyházi személyiség, pap nem volt jelen, előéne- kes és előimádkozó akadt az asszonyok között, ily módon köszöntötték a keresztet.511 A magyar néprajzi szakirodalom szerint a keresztjáró napok a Húsvét utáni ötödik vasárnap, azaz keresztjáró vasárnap és az azt követő keresztjáró hétfő, kedd és szerda. Mint Dömötör Tekla írja, az elnevezés onnan eredeztethető, hogy ezeken a napokon ünnepélyes körmenetben vonultak ki a határban levő valamelyik kereszthez és ott végezték az áj tatosságot. 512 Ez a szokás az 1950-es években abbamaradt, de még a legvadabb kommunista időszakban is gyújtottak gyertyát, vittek virágot a kereszthez, Mindenszentekkor pedig visznek még manapság is.513 Sőt nemcsak Mindenszentekkor, hanem az év minden szakában, ugyanis azok a falubéliek, akiknek világháborús hősi halottjuk van, születésnapra, névnapra, de más alkalmakkor is ide helyeznek virágot elvesztett szeretteik emlékére.514 A keresztet az 1960-as években Stefán István helybéli ezermester Bubo- vinszky Gyula helyi esperes plébános, kanonok kérésére körbekerítette, hogy védve legyen. Jelenleg földdepó működik a kereszt közelében. Szóba került az áthelyezése, mert útban van a telep tulajdonosának a munkák során, de egyelőre erre nem került sor. Ma is ápolt, gondozott a kereszt, kerítését rendszeresen átfestik, és mindig van mellette friss virág. A Serényiek és a reformátusság A Serényiekről nagy általánosságban elmondható, hogy aulikus érzelmű, hithű katolikusok voltak. A 18. század elején, a telepítés éveiben számos összetűzésük akadt a Putnokon élő reformátusokkal (az iskola épületének elvétele, a harangon való osztozkodás stb.). A későbbiekben viszont a helyzet megváltozott. Több konkrét adat igazolja, hogy a református felekezet képviselői és intézményei is támogatásban részesültek az uradalom részéröl. Ezen támogatások egyike a Serényiek magyarországi birtokainak intézője, Franciskán« férje, széki gróf Teleki Sámuel nevéhez kötődően maradt fenn, aki 1818. kisasszony (szeptember) havának 10. napján tett ajánlása szerint évente tíz forint pénzbeli juttatást, egy hordó bort, egy háromakós hordó sört és egy szekér szénát ajánlott a putnoki református prédikátor részére, amit az elkövetkező években a putnoki uradalom adott ki a lelkész részére. Ezen felül egyszeri, 100 forint támogatást 510 „Volt ilyen olvasó anyás egyesület mindkét templomban, a görögben és a rómaiban is.” Okváth Imre adatközlése. 511 Okváth Imre adatközlése. 512 DÖMÖTÖR Tekla 1983. 202-203. 513 Okváth Imre adatközlése. 514 Stefán Mária adatközlése. 126
