Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - Max Kurth (Miksa), a grófi család festőjének tevékenysége Putnokon

világháború után az egyházi földeket is államosították, s a rendszerváltás után az egyház ezeket nem igényelte vissza.4"4 A putnoki kastélynak nem volt külön kápolnája, a grófi család tagjai is a plébániatemplomot látogatták. Ám ők nem a hajóban elhelyezett padokban ül­tek, az ő helyük a szentély nyugati oldalán megépített oratóriumban volt. Az oratórium eredetileg közvetlenül a kastélykertből volt megközelíthető. Valami­kor a 2. világháborút követő időszakban ezt a külső bejáratot befalazták, ettől kezdve a sekrestyéből lehet feljutni az oratóriumba. Az egykori bejárat felett a templomfalban a Serényi címer volt látható. Ezt a kőlapra faragott címert az 1991. évi felújítás alkalmával eltávolították a falból.45" A kcímer jelenleg a Gömörti Múzeumban van elhelyezve. Az oratóriumban talált bársonykárpitozá- sú kanapé és székek a szentélybe kerültek. Max Kurth (Miksa), a grófi család festőjének tevékenysége Putnokon Max Kurth, magyaros formában Kurth Miksa putnoki tevékenysége össze­függ a grófi családdal, szélesebb értelemben vett putnoki tevékenysége pedig a római katolikus templom 20. század eleji felújításával, újrafestésével. A festő Szászországban, Kyanán született 1869-ben. Középiskoláit Zeitz- ben és Lipcsében (Leipzig) végezte. Ez utóbbi helyen fényképretusálást is ta­nult. 1887-1888-ban a berlini művészeti és műipari iskolában képezte magát, majd 1888-1893 között a berlini képzőművészeti akadémiának volt a növendé­ke, ahol W. Lriedrich, Max Kohner, Vogel és Anton v. Werner voltak a meste­rei. 1893-94-ben Colzerton akadémiai igazgató mestertanulója volt. Ezt követő­en Budapesten, a Benczúr-mesteriskolában folytatta tanulmányait. Magyaror­szági tanulmányútja alatt megnősült, feleségül vette a bánáti Perjamosról szár­mazó Eberhardt Zsuzsannát. Eperjesen (Presov, Szlovákia) telepedtek le. Nagy, bibliai tárgyú képek mellett szlovák zsánerképeket is festett és nagyon sok arc­képet. Kora sokat foglalkoztatott, keresett portréfestőjének számított, főleg Ma­gyarországon, Németországban, Morvaországban és Olaszországban (különösen Velencében) dolgozott. Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték.454 455 456 Rend­kívül termékeny művész volt, mintegy négyezer müvet hagyott hátra. Vannak ezek között portrék, tájképek, csendéletek és enteriőrök, bibliai kompozíciók, történeti és folklór témájú ábrázolások, templomi falfestmények, valamint szá­mos skicc, tanulmány és grafika. Ezek nagy részét, kb. háromezer alkotást meg­rendelésre készített. Munkáiról pontos nyilvántartást vezetett. E nyilvántartás­ban 53 olyan tétel található, melynek leírásában a Putnok vagy a Serényi kifeje­454 Cseh István esperes plébános adatközlése. 455 Cseh István esperes plébános adatközlése. 456 Az életrajzi adatok forrásai: BROGYÁNYI Kálmán 1931. 108; ÉBER László szerk. 1935. 607; HREBÍCKOVÁ, Marta 1994. 33; SZABÓ Ákos András 2002. 683- 684. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom