Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - A katolikus egyház újraalapítása

a szentbeszédeket egyszer magyarul, egyszer szlovákul A harminc évvel ké­sőbbi, 1783. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is azt rögzítette, hogy a tíz éve Putnokon szolgáló Lenovits Márton, aki teológiai tanulmányait Nagyszombat­ban és Budán folytatta, tud magyarul és szlovákul is.426 Későbbi utódja, a filo­zófiai és teológiai végzettségű primóci Szentmiklóssy Lajos is jól beszélt szlo­vákul, és közepesen németül. A szlovák nyelvtudás főleg a máiéi hívek miatt volt lényeges, mert a putnokiak elfogadták a magyar nyelvű szentbeszédet és katekézist, de Máié lakói, bár jól tudják a magyar nyelvet, mégis velük született vággyal és ragaszkodással követelik az anyanyelvükön beszélő papot a plébá­nostól, ezért az ő érdekükben szükséges a lelki szolgálatokat magyarul és szlo­vákul is végezni.427 * 429 Ekkor Máié leányegyháznak már külön temploma volt, amit a község az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1793-ban emelt. Ez már a mai templom helyén, a falu fölötti magas dombon álló kőtemplom volt, amit később kibővítettek.42N Ha szerint 1766-ban még nincs temploma,4-11 ám más forrás sze­rint 1771-ben már van.430 431 * Az említetteken kívül a többi papról is feltételezhető, hogy tudott szlová­kul, egészen a 20. századig. Sőt, az 1899-1912 között szolgálatot teljesítő Lip- tay Amoldot szlovák anyanyelvűnek mondja késői utódja.4’1 A Serényiek támogatása tehát nyomon követhető a putnoki egyháztörténet szinte teljes egészén, bár a 19. század első felében mintha nem lett volna telje­sen kiegyensúlyozott a viszony a putnoki egyház és a grófi család között. A 19. század második felében, különösen a vége felé aztán ez megváltozott. Ez a vál­tozás Béla,3i személyéhez köthető, aki számos alkalommal jótékonykodott az egyház javára. így pl. 1894-ben az orgona helyrehozatalára 50 Forintot ajánlott fel.4’2 Legnagyobb jelentőségűnek azonban az a támogatás nevezhető, mely ugyan nem közvetlenül tőle származik, de az ő közbenjárása révén nyújtották az 1910-es években. Ekkor ugyanis kijárta, hogy a Magyar Katolikus Vallásalap több részletben, összesen 36 ezer korona támogatást utalt ki a putnoki egyház részére, melynek segítségével megépült az új parókia és megtörtént a templom felújítása és művészi módon való kifestése. A nagy felújítás alkalmával a régi orgonát eladták, s helyette a budapesti székhelyű Rieger cégtől újat vásárol­42<l Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1783. Putnok. 427 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok. 42!< Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok. (Az 1857. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben ugyan 1795 szerepel.) Más forrás szerint a máiéi templom 1849-ben épült. (BOROVSZKY Samu szerk. é. n. [1903.] 70.) Ám ezt az évszámot nem erősitik meg az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Az 1857. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv ugyanis egyértelműen a régi templom 1855-ber történt kibővítéséről tesz említést. (Püs­pöki Lt.: Canonica visitatio 1857. Putnok.) 429 ILA Bálint 1946. 6. 430 Helységnévtár 1920. 107. 431 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 34. 4 ,2 Putnoki plébánia: Iskolaszéki jegyzőkönyv 134. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom