Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - A katolikus egyház újraalapítása

sis, Michael Legény Prior Szendrőviensis, Martinus Hriágyel Pleb. Sajópüspö- kiensis, Balthasar Sebők Prior Szendrőviensis, Joannes Balás Pleb. Gesztetien- sis, Vicilius Prior Szendrőviensis, Cognitus Hinz, Franciscanus Contii Prtor Szendrőviensis, Martinus, Nikolaus Tamóczy, Ignátius Slatini, Georgius Esias Paroch. Sajónémetiensis, Josephus Bossányi, Abrahamus Potyondi Administra­tor Parochiae Conventu Szendrőviensi, Egniris S. D. Ladislaus Bletricky. Csö­mör ezt úgy értékelte, hogy a plébános a teendők elvégzését nem győzte egyedül, ezért vált gyakorlattá, hogy Szendrőből kért segítséget.1’1 De már ezt megelőző­en, 1730-ban is ferences atyát kéretett részükre a Serényi uraság Szendrőből, de akkor még nem Putnokra, hanem Máiéba. A katolikus telepesek helyben tartása érdekében gondoskodni kellett a megfelelő hitvallású és nyelvet beszélő lelki gondozóról. Azért fordultak a szendrői ferencesekhez, mert azok kevesebb ja­vadalommal is megelégedtek, mint más papok. Mivel Máiéban nem volt temp­lom, az uraság maga adott a szentmisék megtartására alkalmas épületet. A 25 zsellérből álló putnoki szlovák katolikusság pedig Máié leányegyházává lett.391 392 Ám hogy valójában megérkezett-e a ferences atya, s ha igen, mennyi időt töltött ott, nem tudjuk. Mint ahogy arra vonatkozóan sincsenek ismereteink, hogy mennyi ideig állhatott fenn a máiéi anyaegyház a putnoki filiával. Ugyanis az 1733. július 13-án felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint Mu­rányi István 65 éves licenciátus393 szolgálta a putnoki katolikus egyházat és an­nak máiéi fíliáját.394 Putnok 18. század elejére megmaradt lakossága a református vallást követ­te. 1730-ban a jobbágyság (egyetlen fő kivételével, aki katolikus hitű volt) mind református volt.395 A telepítés révén viszont a putnoki katolikusok száma egy idő után megközelítette a máiéi lakosok számát. Többek között ez is indokolhat­ta, hogy a telepítő uraság a várban katolikus kápolnát épített és 1733-ban anya­egyházat hozott létre a korábban Máiéhoz tartozott putnoki katolikusság részére, s ennek filiája lett Máié. Ugyanebben az évben hozatott Esztergomból papot is Putnokra, Virágh László személyében.396 Erre 1733. december 2-án került sor, ekkor érkezett Putnokra az érsekújvári születésű újmisés pap.397 391 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 17. 392 1LA Bálint 1976.455. 393 „Licenciátus: Olyan civil „félpap ”, akit bizonyos papi teendők ellátásával bíz­nak meg. Egyszerűbb formula szerint keresztel, előimádkozik, a szentírási részek után magyarázatokat olvas fel, esket, hittant tanít. Gyóntatást viszont nem végezhet, ahhoz felszentelt papot kell hívni. ” (TOMISA Ilona 2002. 376.) 394 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1733. Putnok. (A jelen és a későbbiekben is hi­vatkozott putnoki Canonica visitatiok latin nyelvből való fordításáért Dr. Gyulai Évának mondok köszönetét.) 395 ILA Bálint 1976.455. 396 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 11. ,97 Publikálatlan kéziratok: Sári Anikó 12. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom