Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Málé asszimilációja és a falu identitása a 20. század végén
össze, hogy a hosszú hallgatás után az 1990-es évektől gyakran lehetett hallani a felvidéki magyarság második világháború utáni sorsáról, a csehországi deportálásokról, valamint a Magyarországra való áttelepítésekről. A hallottakat a gyerekek nem tudták a már meglévő történelmi ismereteiken belül elhelyezni. Óriási fogalomzavar mutatkozott a gyerekeknél. Nem voltak, illetve csak rendkívül felületes történelmi ismereteik voltak a környező országok magyarságáról. Számos családra jellemző, hogy valamelyik nagyszülő mai Szlovákiához tartozó településről származik. A gyerekek ilyen esetekben általában szlováknak (szlovák nemzetiségűnek) hitték a nagymamát vagy nagypapát, csak azért gondolták így, mert pl. Bejéről származik. Úgyszintén a többség előtt nem volt világos, hogy a szlovákok nem azonosak a csehekkel; hogy ha Bánrévénél átlépik a határt, nem a csehekhez mennek; s hogy csehszlovák nép nem létezik, hanem Csehszlovákia nyugati országrészében élnek a csehek, és a Magyarországgal határos keleti országrészben a szlovákok. A falu régi nevét minden gyerek ismerte. Bár azzal már nem voltak mindannyian tisztában, hogy Máié évszázadokon keresztül a település hivatalos neve volt, néhányan már csak falucsúfolóként tartják számon, leggyakrabban Máié City formában, de előfordultak a málési, Máléfalva kifejezések is a felmérésben. Az is általánosan ismert volt körükben, hogy a falu új, mai nevét a Serényi grófokról kapta, bár ebben szerepe lehetett annak is, hogy a gyerekek által látogatott iskola a felmérést megelőző évben vette fel Lászlóid nevét.359 359 A felmérés eredménye annak elkészülte után nem sokkal publikálásra került, lásd BODNÁR Mónika 1992. 103
