Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Málé asszimilációja és a falu identitása a 20. század végén
kosságából valók. ’47 Ila a Hacsi és lesó családneveket magyarnak tartja, míg a Sahin nevet a bizonytalanok közé sorolja. A hagyomány szerint viszont ezek a családnevek az itt maradt törökök leszármazottad jelölik. ’4'5 Anyakönyvi kutatások alapján az egyes családnevek tovább vallanak viselőjük eredetéről.347 348 349 Putnokaz úrbéri bevallásokat 1771-ben magyar nyelven tette meg, az 1773- as helységösszeírás és kimutatás szerint a helység magyar nyelvű, a jegyző bírja a német és a tót nyelvet is.350 Tehát Putnok lakossága már a 18. század végére magyarrá vált, az idegen elemek beolvadtak a többségi magyarságba. Erre a megállapításra engednek következtetni a források, s minden bizonnyal így is volt. De azt is meg kell jegyezni, hogy a római katolikus papok és tanítók még hosszú időn keresztül a magyar mellett bírják a szlovák nyelvet is. Néhányukról ezt konkrét feljegyzések igazolják, többekről pedig feltételezzük, mivel szlovák vidékről származtak.351 Bánréve 18. századi jobbágysága a nevek tükrében a következő képet mutatja: magyar nevű jobbágyok voltak Birinyi, Török, Konya, szláv nevűek Hup- ka, Rusinszki, Révav, német Henrich, s bizonytalanok az Anga, Horváth, Tóth nevűek. A helység az úrbéri bevallásokat 1771-ben magyar nyelven tette meg, az 1773-as helységösszeírás és a megye falusi jegyzőinek nyelvismeretéről 1862-ben készült kimutatás szerint a helység nyelve a magyar.352 Napjainkban mindhárom település lakossága egyértelműen magyar nemzetiségű. Máié asszimilációja és a falu identitása a 20. század végén A népéletnek van néhány olyan területe, ahol az archaikus elemek az átlagosnál tovább fennmaradnak. Ezek közé szokás sorolni példának okáért a táplálkozási szokásokat, különösen az ünnepi táplálkozást, de ilyennek tekinthetők a jeles napi szokások is. Ez utóbbi témakörből csemegézünk, említünk néhány olyan példát, melyek egyértelműen igazolják, hogy a szokáshordozók (adatközlők) évszázadokra (mintegy 250 évre) visszanyúló népi kultúrájuknak, történetesen a szlovák paraszti kultúrának hordozói. Legalábbis részben, kultúrájuk bizonyos elemeiben. Ám az igazság kedvéért azt is hangsúlyozni kell, hogy az alább bemutatásra kerülő példák az 1980-as évek legelején kerültek rögzítésre, s akkor is már csak az akkor élő legidősebb, tehát az 1900 körül született korosztálynál volt tetten érhető.353 347 ILA Bálint 1946. 242. 348 BODNÁR Mónika 1996. 369; BODNÁR Mónika 2007-20086. 138. 349 BODNÁR Mónika 2012. 350 ILA Bálint 1946. 243. 351 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 1966. 352 ILA Bálint 1944. 76. 353 A teljes szokásvizsgálatot lásd BODNÁR Mónika 1985. 44-50. 100
