Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
1. Bevezetés
lett volna, egyenként is megállta volna a helyét, én mégis így, együtt érzem teljesnek. Tudomásom szerint ezt megelőzően ilyen irányú kutatást nem végeztek, ilyen tematikájú önálló munka nem látott napvilágot. Persze azért akad olyan néprajzi publikáció, mely utal e témára. Szabó László Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalmáról értekező monográfiájában mintegy tizenöt oldalas külön fejezetet szentel a főnemességnek, amin belül a Coburg-Koháry famíliáról értekezik.7 Tehát nem teljesen járatlan az út, melyen elindultam, csak még hiányoznak a jól kitaposott ösvények. A Serényi család egyes prominens képviselői fontos szerepet játszottak a történeti Magyarország, ezen belül is elsősorban Abaúj, Borsod, Gömör, Nóg- rád, Szepes, Trencsén stb. vármegyék, továbbá Morvaország, valamint a Monarchia történetében is. A családnak számos tagja töltött be különféle közhivatalt és játszott szerepet az ország politikai életében. Számos katonát adott a család az országnak. A török harcok idején ők is részt vettek az ellenük folyó küzdelemben, többen fogságba is estek. Ebből a korból egyiküket Bécs megmentőjeként, majd München főkapitányaként tartja számon a történetírás. A putnoki uradalomhoz az Orlayak révén jutottak. András46 1672 körül vette nőül báró Orlay Borbálát, s az ő leszármazottaik bírták ezt az uradalmat a második világháború végéig. A putnoki uradalom egészen a 19. század közepéig nem szolgált a család otthonául. Még Farkas András55 is, aki pedig évtizedeken keresztül (1716-1743) gömöri főispán volt, zábláti (Trencsén megye) kastélyában élt, s alispánjaival leginkább gyakori levélváltás útján tartotta a kapcsolatot.8 Ezen a gyakorlaton csak a 19. század második harmadában változtattak. Előbb Alajosn5 érkezett Putnokra, aki ott 1834-ben kastélyt épített,9 bár ezt követően mégis a lomnici (Lomnice) birtok ura lett. Őt 1845-ben testvéröccse, Lászlói )7 követte, aki 1860- ban a kor színvonalának megfelelő módon felújította a putnoki kastélyt, amely ettől kezdve a család otthonául szolgált. A család putnoki ágának kétségkívül legismertebb tagja Lászlóin legújabb gyermeke, Béla13i, aki Tisza István első kormányában, majd az Esterházy-kormányban kereskedelmi miniszter volt, a Khuen-EIéderváry-kormányban és a Wekerle-kormányban pedig a földművelési tárca élén állt. Az ő fia, ifjabb Béla^ volt a putnoki uradalom utolsó ura, aki 1944 végén hagyta el Putnokot. Putnok és környéke - egyéb térségekhez hasonlóan - sokat szenvedett a török időkben. Lakossága részben elmenekült, népessége alaposan megfogyatkozott. Voltak olyan települések, amelyek teljesen elnéptelenedtek. Ezek közé tartozott a Putnok szomszédságában fekvő Máié, de a közeli, már Borsod megyei 7 SZABÓ László 2005. 41-55; és 2006. 41-55. (A kötet előbb önállóan, majd egy évvel később a Gömöri magyarság néprajza IV. köteteként jelent meg.) 8 Ennek dokumentumai a Besztercebányai Területi Levéltár (Státny oblastny archív v Banskej Bystrici) Gömör megyére vonatkozó dokumentumai között találhatók. 9 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 82. 9
