Dobrik István: Kalló László festőművész (Officina Musei 20. Miskolc, 2009)
Négy évtized terméséből válogatva, a nyolcvanéves Kalló Lászlót köszöntötte 2005-ben a Herman Ottó Múzeumban megrendezett visszatekintő tárlat. Ez a kötet a már nyolcvanöt éves Mestert köszönti. Művészi pályája a már magunk mögött hagyott huszadik század második felében bontakozott ki szülővárosában, Miskolcon. Kalló László csendes zárkózottsággal ugvan távolmaradt a művészeti közélet cselekvő építkezésétől, de munkáival rendszeresen szerepelt a helyi és országos tárlatokon. Életművé gazdagodó alkotásai, a korai rajzoktól a nagyformátumú festészeti kompozíciókig sorakozva adnak áttekintést alkotói vállalásáról. Művészetének sajátos, csak rá jellemző karaktere abban a dichotómiában rejlik, amelyet az artisztikumkeresés kutató elszántsága és a morális belső kényszer formateremtő indulata jellemez. Korai festményein a természetben szépet kereső énje szivárványlik. Későbbi vásznain lelkiismeretének az emberi egymásrautaltságunkat, kiszolgáltatottságunkat felmutató komor, felelős döbbenete szólal meg. A sokszínű életmű folyamatában is jól reprezentálja a nemes küzdelem állomásait. A természet jelenségeinek a gyermekkor mélyéről kihajtó élményei ugyanúgy sugároznak az alkotásokról, mint a felnőtté vált ember küzdelmeinek, vándorlásainak kortalan drámája. HERMAN OTTÓ M ÚZE UM
